könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2017. január 24., kedd

Rövidített nyitvatartás a Gyárvárosi Fiókkönyvtárban


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Gyárvárosi Fiókkönyvtárban (Külső-árpád u. 6-8.) február 3-án (péntek) a Közösségi Házban sorra kerülő, Igali Alfréd önálló festménykiállításának megnyitója miatt csak 17 óráig lehet igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat. A díjmentes rendezvényre ezúton is mindenkit szeretettel várunk! Megértésüket köszönjük!

2017. január 23., hétfő

Programjaink a hétre

A Győri Gitáregyüttes koncertje


Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4, 2. emelet) ad újév köszöntő koncertet január 25-én (szerdán) 17 órakor a Győri Gitáregyüttes. Közreműködnek: Komálovics Ábel, Hartai Ákos, Pajor Gergő, Skaliczky Lóránt. Művészeti vezető: Klausz Adrienn. A rendezvényre a belépés díjtalan. 


Lépj a "nagybetűs" ÉLETEDÉRT! - előadás


Január 26-án (csütörtökön) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó út 22.) Molnár Z. Csabáné Fügi Edit, a Győr-Moson-Sopron Megyei Szabadidősport Szövetség elnöke tart előadást Lépj a „nagybetűs” életedért! címmel a nordic walkingról. Vendégünk 12 éve rendszeresen gyakorolja, oktatja és népszerűsíti ezt a sportot, amely minden korosztály számára bármikor űzhető szabadidős sporttevékenység, és kiváló életminőség- és állóképesség-javító hatással bír. A nordic walking tehermentesíti és hajlékonyabbá teszi az ízületeket, javítja az állóképességet, erősíti az izmokat, javítja a test oxigénellátását, oldja az izomfeszültséget, növeli a stressztűrő képességet, aktiválja a vérkeringést és jót tesz a szellemi frissességnek. Az előadásra a belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 


Pódiumbeszélgetés Szabó Béla fotóművésszel


Január 27-én (pénteken) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Győr, Baross Gábor út 4., 2. emelet) Egy kis Kína címmel pódiumbeszélgetésre kerül sor. A házigazda Csobay Dániel fotográfus, aki Szabó Béla fotóművésszel beszélget úti élményeiről. Az elhangzottakat diavetítés illusztrálja. A rendezvényre a belépés díjtalan.


Mesekuckó: Pincelaki történetek


Január 27-én (pénteken) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22.) ismét Mesekuckó lesz. Ezen a napon Pincelaki történetek: A Csendkirály birodalmában címmel az Európa Koncert Szalonegyüttes koncertmeséjét láthatják-hallhatják. Összeállította és szerkesztette: Farkas Árpád. A Csendkirály birodalmában megelevenednek a a hangszerek, és bemutatkozásuk után vidám koncertet adnak. Belépődíj: 300 Ft. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!  


2017. január 20., péntek

Rejtőzködő filmplakátok – Online játék a Facebook-on


A jól megszerkesztett filmplakátok olyan vizuális zanzák, amelyek látványba kódolva hordozzák magukban (vagy inkább magukon) a mozgókép-alkotások lényegét: a szereplőket, a legjellemzőbb cselekményirányt, a hangulatot, a stílust. Ennélfogva gyorsan emlékezetünkbe vésődnek; egyértelműen képesek vagyunk láttukra beazonosítani az adott filmet. De valóban így van ez? És ha megfosztjuk őket a szöveges információktól? És ha némileg eltorzítjuk őket? Akkor is képesek vagyunk a felismerésükre?

Játékunkban január 23. és 27. között, hétfőtől péntekig minden hétköznap 2-2 képet posztolunk ki új és régebbi filmek lemeztelenített, eltorzított plakátjaival, ahol a feladat „csak” annyi: melyik film plakátjai láthatók a képeken? „Csak?” No, majd meglátjuk…

A képeket minden hétköznap délelőtt jelentetjük meg a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Facebook-oldalán. Az eltorzított plakátok által rejtett filmek címeit akár naponta, akár egyben az összeset január 29. vasárnap éjfélig várjuk, NEM nyilvános kommentben, hanem a „diszol@gyorikonyvtar.hu e-mail címre! A három, legtöbb helyes megfejtést beküldő játékos nyereménye 1-1 filmes témájú könyv lesz (lásd a képen)!

Szóval vizuális emlékezetre fel: lássuk, ki képes beazonosítani inkognitóban megjelenő plakátokról ismert és népszerű filmeket!

2017. január 19., csütörtök

Zárva a Szabadhegyi Fiókkönyvtár


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Szabadhegyi Fiókkönyvtár (Móra Park 1.) január 19-től technikai okok miatt bizonytalan ideig ZÁRVA tart! A nyitás időpontjáról itt, honlapunkon is tájékoztatást adunk majd!

A zárvatartás ideje alatt lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

David M. Jones: Az inkák világa

Könyvajánló

Az Újvilág (azaz Amerika) egyik legnagyobb és legtöbb kérdést felvető civilizációja az Inka Birodalom volt. A korabeli építészeti megoldásokat, a kézműves tárgyakat és a régészeti feltárásokat látva egy rendkívül fejlett és jól szervezett társadalom képe körvonalazódik előttünk.

Az Északkelet-Ázsiából az Andok térségébe vándorolt törzsek utódai rengeteg izgalmas leletet hagytak az utókorra, melyekből kikövetkeztethetjük kultúrájuk alapjait. Különböző civilizációk jöttek létre, melyeket az inkák sorra a saját uralmuk alá hajtottak. Ezért, ha az Inka Birodalomra gondolunk, fontos leszögezni, hogy nem csak egy népcsoportról beszélünk. Az andoki kultúrához rengeteget adtak a nazca, moche, huari, tiahuanacó és a chimú törzsek is.

Az andoki népek kultúrája, felfogása egészen érdekes lehet egy európai ember számára. Néhány esetben hasonló szokásaik voltak, de léteztek olyan dolgok, melyekről teljesen eltérő módon gondolkodtak. Például az Inka (azaz a törzsfőnök) örökösének biztosítása egészen elképesztő módon zajlott: az uralkodó egy hivatalos feleséget jelölt ki testvérei közül, akivel közös gyermeket vállalt. Így utódjuk anyai és apai ágon is az Inti (azaz a Napisten) leszármazottja maradhatott.

Az andoki népeknél a születés nem tartozott a fontosabb családi események közé. Az inka kisgyermekek életének első jelentős eseménye nagyjából egy éves korukban volt, amikor nevet adtak nekik, és szertartásosan átestek az első hajvágáson. Az akkor kapott nevet serdülőkorig használták, amikor újabb rituális esemény során megkapták végleges nevüket.

Az inka lakosok hétköznapjai az élelemszerzés és a ruházat elkészítése körül forogtak. A férfiak fő feladata a vadászat volt, a nők eközben a háztartást vezették, gyermekeket neveltek, valamint textíliát gyártottak a ruhákhoz. Mindennapjaikat szigorú törvényekkel szabályozták, melyek betartását gondos ellenőrzésekkel biztosították. A bűnöknél és szabályszegéseknél nemcsak a kihágás súlyossága számított, hanem az illető rangja is. Ugyanazért a tettért egy kékvérű inka sokkal keményebb szankcióra számíthatott, mint egy egyszerű polgár.

Az életfelfogásuk a halál szemléletében is teljesen különbözött a miénktől. Náluk a halál nem az elmúlást jelentette, hanem az élet körforgásának egy szakaszát, egy más létállapotba való eljutást. Úgy tartották, hogy a halott visszatért a paracinába (ahonnan a lelke származott), és ott folytatta régi életét. Hitük szerint a halottaknak a túlvilágon is megvoltak a testi szükségleteik, ezért mumifikált őseiknek időnként ételt és italt vittek, nehogy megharagudjanak, és balszerencsét hozzanak az élőkre. A halottakat annyira tisztelték és szerették, hogy a fontosabb kérdésekben (például a házassági szertartás előtt) kikérték véleményüket.

A birodalom összeomlásának oka valószínűleg az volt, hogy a területe túlságosan nagyra nőtt, és így fenntarthatatlanná vált. De az Európából behozott, Dél-Amerikában addig ismeretlen himlőjárvány is megkönnyítette Pizzarró munkáját. Dél-Amerika felfedezésével nemcsak egy új kontinens tárult elénk, hanem számos, Európában addig ismeretlen növény és állat is. Innen származik például a földimogyoró, az édesburgonya, az avokádó, a quinoa és a mai ember étkezésének mindennapi alkotóelemei: a kukorica és burgonya. A tengerimalacokat és a lámákat az andoki kultúrákban különösen tisztelték, így áldozati állatként gyakori szereplői voltak a rituáléknak és jóslásoknak. A tengerimalac áldozati szerepén túl az inkáknál (és azóta is, a peruiaknál) az étrend fontos részét képezte (képezi), mely nálunk, Európában kizárólag házikedvencként ismert.

Az inkák világa című kötet ezzel a rendkívül érdekes és izgalmas kultúrával kíván minket megismertetni. A könyv forrásait régészeti feltárások, építészeti és tárgyi emlékek adták, melyekből több, mint 500 színes felvételt, rajzot és festményt kapunk illusztrációként, megkönnyítve az olvasottak megértését. Az időben és térben való eligazodást térképek és időrendi táblázatok segítik.

A kiadvány két részből áll. Az első részben az inkák történelmével, mindennapi életével, életkörülményeikkel, valamint az akkori állat- és növényvilággal ismerkedhetünk meg. A második egység fő témája pedig az őslakosok művészete. A kötet összesen 12 fejezeten át, témánként kalauzol minket az andoki civilizációk életének részleteibe. Az olvasmányos rész után pedig egy kislexikonban megtalálhatjuk az inka kultúrához köthető szavakat és azok magyarázatait.

A könyv szellemi atyja David M. Jones, aki amerikai őslakosok világát, történelmét kutatja. Szerzőként és társszerzőként kiadott műveiben eddig az aztékok, maják és az inkák történelmével és mitológiájával foglalkozott. Ez alkalommal egy olyan részletes összefoglaló dokumentumot adott ki a kezei közül, mely nyelvezetének és gazdag illusztráltságának köszönhetően az érdeklődő laikusok számára is könnyen fogyasztható.

Zsednai-Vas Erika