könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2016. szeptember 28., szerda

A XVI. Győri Könyvszalon Rajzpályázata

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Generációk Háza rajzpályázatot hirdet a XVI. Győri Könyvszalonhoz kapcsolódva gyermekek részére!

A feladat: az „Égigérő paszuly” című mese illusztrálására várunk alkotásokat.

A díjazás: a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Generációk Háza ajándékcsomagjai.
Két kategóriában 4-4 fő kap ajándékot, a kiemelt legjobb munkák között minőségi különbséget vagy sorrendet nem állapít meg a zsűri.

A díjátadás: 2016. november 19. (vasárnap) 11.00 órakor a Győri Nemzeti Színház Nagyszínpadán, amit közvetlenül Méhes Csaba és a BRASS IN THE FIVE: A rézerdő lakói című előadása követ.
A díjazott rajzokat kiállításon mutatjuk be a XVI. Győri Könyvszalon ideje alatt a Győri Nemzeti Színházban, a Mesekuckóban, a rendezvény nyitvatartási ideje alatt.

A feltételek:
- A pályázatra csak egyéni alkotások adhatók be, csoportmunkákat nem áll módunkban elfogadni és díjazni.
- A munkák készülhetnek bármilyen rajzi vagy festészeti technikával: színes és grafit ceruzával, filctollal, krétával, temperával, vízfestékkel, kollázs, montázs vagy vegyes technikával.
 - Az elkészített rajzokat paszpartuzva kell leadni.
- Méret (paszpartuval együtt): A4 (21×30 cm) vagy A3 (30×42 cm).
- Jól olvashatóan, nagy betűkkel a következő adatokat kell megadni:
Előoldalon: a pályázó teljes neve.
Hátoldalon: a pályázó teljes neve, életkora és pontos címe, az óvoda vagy iskola neve és a felkészítő pedagógus neve, egy telefonszám, ahol díjazás esetén a szülőket telefonon értesíteni tudjuk.

A pályázat beadási határideje és helye: 2016. október 31. (péntek) 16.00 óra
Postán vagy személyesen: Generációk Háza 9021 Győr, Aradi vértanúk útja 23.

A zsűri a rajzokat két életkori kategóriában értékeli:
1. kategória: óvodások, 4 éves kortól 7 éves korig
2. kategória: alsó tagozatos iskolások, 7 éves kortól 11 éves korig
A megadottnál fiatalabb vagy idősebb gyerekek rajzait és a csoportosan készített munkákat nem áll módunkban értékelni és díjazni.

A beküldött rajzokat a Generációk Háza információjában adják vissza a 2016. november 21-től december 16-ig terjedő időszakban, az intézmény nyitvatartási idejében! A rajzok további őrzésére nincs lehetőség!

További információ telefonon kérhető a következő számon: 96/518-032.

2016. szeptember 27., kedd

Facebook játékot indítunk!

Kedves Játékoskedvűek!

Az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozat keretében meghirdetett online játékunk idén megújulva jelentkezik Egyből kettő címmel. A két hétig tartó játék végén a legtöbb helyes választ beküldőket könyvvel, könyvutalvánnyal és városnéző sétával jutalmazzuk!

Részletek:
Október 3-tól október 16-ig minden nap délelőtt kiteszünk egy fotómontázst a hozzá tartozó kérdéssel vagy kérdésekkel a könyvtár Facebook-oldalára és blogjára.
A montázs minden esetben két épület, szobor vagy más látnivaló fotóiból készül.
A megfejtést nem nyilvános kommentben, hanem a vetelkedo@gyorikonyvtar.hu e-mail címre várjuk!
A Tárgy mezőbe ezt írjátok be: Egyből kettő!- megfejtés.
Az összes megfejtés beküldési határideje (akár egyszerre, egyben is) október 16. vasárnap éjfél!

Várjuk a megfejtéseket!

2016. szeptember 26., hétfő

Programjaink a hétre

Pódiumbeszélgetés: Varró Dániel és Ágócs Írizs
Szeptember 28-án (szerdán) 17.00 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtárban  (Baross Gábor út 4., II. emeleti rendezvényterem) pódiumbeszélgetésre kerül sor. Varró Dániel költő, műfordító és Agócs Írisz illusztrátor közös, bemutatóját tekinthetik meg az érdeklődők  Shona Innes pszichológus könyvsorozatáról.
Shona Innes, ausztrál klinikai és törvényszéki pszichológus maga is hosszú évek óta segít bajba jutott gyerekeknek, hogy feldolgozhassák traumáikat. Könyv TÁRS-sorozatában közérthetően, a legfiatalabbak nyelvén jár körül egy-egy fontos témát, mint a barátság, az élet elmúlása, a játszótéri helyzetek vagy az internet használata.
Agócs Írisz képei szívmelengetőek és elgondolkodtatóak, Varró Dániel verselése pedig mesterien könnyed és humoros.
A programra a belépés díjtalan, minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Arany fociáz Győrben - előadás
Szeptember 29-én (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel a Központi Könyvtárban (Győr, Herman Ottó utca 22., klubhelyiség) Papp Győző újságíró tart előadást Arany fociláz Győrben címmel a győri labdarúgás aranykoráról.
Papp Győző újságírót legtöbben a Kisalföldben megjelent cikkei, ill. számos, a győri sporttal kapcsolatos könyve után ismerik.
A programra a belépés díjtalan, minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Mesekuckó - Terülj, terülj, asztalkám!
Szeptember 30-án (pénteken) 17.00 órakor Mesekuckó lesz a Központi Könyvtárban (Győr, Herman Ottó utca 22., klubhelyiség). A Terülj, terülj, asztalkám! című mesejátékot tekinthetik meg az érdeklődő gyerekek és az őket kísérő felnőttek a Csörgősipka Bábszínház előadásában. 
A belépődíj - mint mindig - mindössze 300 Ft. 
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Szabadhegyi találkozás Szilágyi Áronnal
Szeptember 30-án (pénteken) 18.00 órai kezdettel kerül sor a Szabadhegyi Találkozások egy újabb beszélgetésére a József Attila Művelődési Házban (Móra Ferenc tér 1.). Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő ezúttal Szilágyi Áron kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardvívót látja vendégül.
A programra a belépés díjtalan, minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

További rendezvényeinkről az alábbi oldalakon tájékozódhat:
Győri Könyvtár és Győri Szalon

2016. szeptember 23., péntek

Országos Könyvtári Napok 2016.


Az október 3-9. között zajló Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozathoz könyvtárunk is csatlakozott!
Ezen a héten különleges ingyenes programokkal várjuk kedves olvasóinkat.

Programok:
- Egyből kettő - facebook-játék
- Köztünk élő irodalom - rejtvényfüzet
- Csorba László: Széchenyi és Kossuth - ismeretterjesztő előadás
- Kemény Zsófi: Nyílt láng használata - író-olvasó találkozó
- Nyílt nap - könyvtárbemutatók
- Dr. Szilágyi György: Vulkánok közelről és távolról - vetítéses előadás
- Ugrás a tudásba - vetélkedő
- Dr. Varga Gábor: A drogok élettani hatásai - ismeretterjesztő előadás
- Európa Koncertzenekar: Tücsökzene
- Hangraforgó koncert: "Megérezzük a mélyét az időnek"

Helyszín: Központi Könyvtár, Herman Ottó utca 22.
Igazán változatos programok várják az érdeklődőket, jöjjenek hát!

2016. szeptember 22., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 102.

Elevátor a Mosoni-Duna partján


Több mint száz éven át Győr városképének meghatározója volt a Mosoni-Duna partján magasodó raktárépület, melyet a győriek az emelőszerkezetéről csak „Elevátornak” emlegettek (a képeslapon az 1910-es években). Kétszer égett le és épült fel újra, majd a 2000-es években társasházzá építették át, ma Dunapart Rezidencia néven uralja a folyópartot.

Eredetileg közraktárnak készült. Bár Győr az országos gabonakereskedelemben egykor kulcsszerepet töltött be, az Elevátor építésekor már csak annak a küzdelemnek a jelképe volt, amelyet Győr városa Béccsel és Pesttel folytatott, hogy a megváltozott természeti, közlekedési, kereskedelempolitikai körülmények ellenére megőrizzen valamit egykori pozíciójából.


A középkorban a Duna hajózásra alkalmas főága Moson és Győr mellett folyt. A 17. században még olyan sok volt a víz Győrnél, hogy 1653-ban a várat is elsöpréssel fenyegette. 1678-ban szabályozták a felső, érsekújvári Duna ágat is, így mindkét, alsó és felső Duna-ág jól hajózható maradt az 1800-as évek első feléig. A 19. században a szabályozásoknak köszönhetően a középső, komáromi Duna lett a hajózás fő útvonala, a Mosoni-Duna vízhozama a Rába és a Rábca utánpótlása ellenére is lecsökkent. Nem csoda, hogy a folyómeder eliszaposodása és kotrása állandóan napirenden volt. 1831-től már megindultak a gőzhajó járatok is a Bécs-Győr közötti szakaszon, bár a Gönyű előtti elégtelen vízmélység ekkor is akadályozta a hajózást.

A gabonakereskedelem virágkora az 1850-es évekre tehető. Győrben összpontosult a nyugatra irányuló gabonaszállítás, és ez a hely volt egyben a kiviteli gabonakereskedelem fő piaca is. E tekintetben háttérbe szorította még a fővárost is, amely inkább a behozatali áruk kereskedelmében jeleskedett. A Pesti Hírlapban megjelent tudósítás szerint a hajón érkezett győri gabonakereskedelem 1856-os forgalma háromszorosa volt a pestinek.

Az 1856-ban alakult Kereskedelmi Gyülde, mely Győr kereskedőinek, különösen a gabonakereskedők testülete volt, a kereskedelmi forgalom további fellendítését tűzte ki célul. Először is 1857-ben felhívta a város figyelmét a győr-gönyűi Duna-ág karbantartásának fontosságára. Alacsony vízállás esetén ugyanis a nagyobb hajók nem tudtak bejönni Győrbe, kénytelenek voltak terhüket kisebb hajókra átrakni, amely időveszteséget és költségnövekedést eredményezett.

Győri Közlöny, 1857. december 3.:


Pisztóry Mór 1871-es cikksorozatában foglalta össze, mit is jelent Győr városának az élénk kereskedelmi élet. A fénykorban körülbelül 2000 embernek nyújtott megélhetést a gabonaüzlet. Foglalkoztatott például 150 fuvarost, akik a vasútra vagy a magtárakba szállították a gabonát. 150-170 fő lehetett az, aki zsákolásból élt meg. Volt Győrött 6 zsákvarró cég, amely 40-40 embert foglalkoztatott, körülbelül 260 fő bonyolította konkrétan a kereskedelmi ügyeket. (Ezek nagy része a Kereskedelmi Gyüldében is bejegyezett kereskedő volt.) Ehhez jöttek a hajótulajdonosok és hajósok – akiket Győrött burcsellásoknak neveztek –, valamint a ház vagy raktártulajdonosok. (Ekkor 147 ilyen épület volt a városban, melyek kívülről gyakran lakóháznak látszottak, de a redőnyök mögött gabonát tároltak.)

Pisztóry Mór cikke, Győri Közlöny, 1871. március 16.:


A vasúthálózat kiépülése új helyzetet teremtett. Az osztrák-magyar vasúttársaság 1854-től 1856-ig Győrig építette ki a bécsi vasutat, ezzel a város szerepe nagymértékben megnőtt. Annál is inkább, mert a Mosoni-Duna eliszaposodásával a vízen érkező gabonát itt rakhatták ki utolsóként, hogy vasúton nyugatra szállíthassák. Az 1860-as évek elején megépült Buda-Trieszt vasút azonban a fővárosnak kedvezett, mert így vízi úton csak Pestig kellett szállítani a gabonát, itt rakták át a raktárakba, majd a piac igényei szerint vagonokba.

Győri Közlöny, 1871. március 3.:


Győr a tranzitáló kereskedelemnek még jelentős városa volt, de az 1870-es években tovább vesztett pozíciójából. 1875-ben Bécs kiépítette közraktárát, amely erősen sújtotta Győr közvetítő szerepét. A vasúti díjtételek megállapítása is Bécsnek kedvezett, Győr kárára.

Győri Közlöny, 1879. június 26.:


Pest is megépítette a Duna partján a pályaudvart, megnyitotta közraktárát és az elevátort – ez adta a végső döfést Győr kereskedelmének. A nagyobb gabonakereskedők elhagyták Győrt, Bécsbe és Pestre költöztek. Az ingatlanok értéke csökkent, a magtárak lakásokká történő visszaalakítása megkezdődött.

A teljes vasúthálózat kiépítésével Győr közlekedési kulcsszerepe együttvéve megmaradt, ennek kihasználására a városi kereskedők mindent megtettek. Az új körülmények közt az erők átcsoportosítására volt szükség.

1872-ben a Kereskedelmi Gyülde megújította alapszabályát, melyben elnevezését Győri Lloyd-ra változtatta. 1881 februárjában a városi közgyűléshez fordult azzal a kéréssel, hogy a város jóléte érdekében támogassa egy közraktár építését: „A közraktár intézmény itt meghonosításának célja: az áruforgalmat Győr felé irányozni és a Győrött megállapodó áruforgalomnak az olcsó raktározás és kezelést biztosítani – főleg kedvezményi szállítási díjtételeket kieszközölni.”

Az 1880-as években sorra jelentek meg az újságcikkek, melyek egy közraktár felépítését sürgették. Azt hangsúlyozták, hogy a közraktár egy önálló raktározási vállalatként számos kedvezményt nyújthatna, és legnagyobb előnye lenne, hogy a kereskedők tőkéjét is felszabadíthatná.

Győri Közlöny, 1884. február 17.:


A közraktár ügyéhez hozzátartozott a célszerű árumozgatás, ez szorosan kapcsolódott a vasúti szárnyvonal megépítéséhez, illetve a rakpart rendezéséhez. A Duna-parti vasúti szárnyvonal ugyan megépült, de nem elég közel a vízparthoz, a kirakodás nehézkes volt, árvíz esetén pedig lehetetlen.

Győri Közlöny, 1888. február 16.:


A győri közraktár felállítása a főváros érdekeit sértette, fontos volt a minisztérium támogatásának megszerzése. Baross Gábor 1891. június 17-én, 24574. szám alatt kelt, a kamarához intézett leiratában vasúti ellenőrzés alatt álló áruraktár felállítását javasolta.

Győri Közlöny, 1891. június 21.:


Az 1893. július 9-i Győri Közlöny arról tudósított, hogy a városi közgyűlés kimondta: a rakodópart és a közraktár a millenniumra épüljön fel. Az 1895. április 25-i közgyűlésen Zechmeister Károly polgármester kész tervezettel állt elő, amely az áruraktár építésére alakult konzorciumi részvényesekkel egyeztetve született.

Dunántúli Hírlap, 1895. április 28.:


Az engedélyezés után, 1899 áprilisában kezdődött meg az építkezés, és 1899. november 16-án már át is adták az épületet. Működés közben is bemutatták azt 1899. november 30-án.

Győri Hírlap, 1899. december 1.:





Pár év elteltével tűzvészben porladtak el a remények: 1905. október 18-án ismeretlen okok miatt begyulladt a gabona.

Győri Hírlap, 1905. október 18.:


Vasárnapi újság, 1905. október 19.:


1906-ban a leégett áruraktár további sorsa is eldőlt a részvénytársaság júniusi közgyűlésén, amikor Győr. szab. kir. város áruraktára kimondta a felszámolást. Az áruraktár megmaradt falait és az el nem égett felszereléseket eladták az Országos Raktárházak Részvénytársaságának, amely vállalkozott az újjáépítésére.

1914-ben az újra megélénkülő forgalom miatt egy újabb elevátort is építettek.

Győri Hírlap, 1914. március 13.:



A háború idején elszaporodott rágcsálók dézsmálták a hadsereg gabonáját, keserítették meg a közelben lakók életét.

Dunántúli Hírlap, 1915. szeptember 23.:


Glück József felvétele 1920 körül készült:


Képeslap az 1920-as évekből:


1930 júniusában a Pesti Napló arról tudósított, hogy Győr továbbra is gabonacentrum szeretne lenni. A város éppen feliratban ajánlja a kormánynak, hogy Győrt tegye exportteleppé. Arra hivatkoznak, hogy Győr gabonaforgalma évente a 800-1000 vagont is eléri. Egyik tárháza 700 vagon befogadására képes.

Felvétel egy 1926-ban megjelent könyvből:


A Győri Hírlap 1934. április 1-jei számában megjelent hirdetés:


1940 áprilisában újabb sajnálatos tűzeset történt.

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 5.:


Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 6.:


Tolnai Világlapja, 1940. április 17.:


A kép tanúsága szerint még az 1960-as években is élénk volt a hajóforgalom a Mosoni-Dunán. (A kép forrása: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, 1964. június)


Az épületet a Győr-Sopron Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat raktárként használta, majd évekig üresen állt. (A kép forrása: Régi Győr Facebook-oldala)


A Széchenyi híd építése idején 1978-ban. (A kép forrása. UVATERV / Fortepan)


2005 júliusában a győri közgyűlés a szabályozási terv módosításának részeként, egyhangúlag elfogadta a belvárosi Duna-part beépítését. Az elevátorként emlegetett magtárépület átalakítását a Mosoni-Duna-part a Dunakapu tértől a Széchenyi hídig tartó szakaszának rendezésével együtt tervezték el. Végül az évek óta a város nyilvánossága előtt vitatott elképzelések közül egy teljesen új beépítési javaslatra mondott igent a testület. „A terveket Jurcsik Károly elképzelései alapján Maráz Péter, Szeder Tibor készítik.” – így tudósított a Kisalföld 2005. július 20-án.

2008 februárjában kapták meg az ideiglenes használatbavételi engedélyt. A 222 lakás mellett üzleteket, gyógyszertárat, bankfiókot alakítottak ki benne.


Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Bay Ferenc: A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856-1936. Győr, 1942.
Dunapart rezidencia. Sikertörténet?! Kisalföld, 2013 . okt. 14. http://www.kisalfold.hu/pr/dunapart_rezidencia_sikertortenet_/2353493/
Fábián György. Jogerősen lakható a rezidencia. Kisalföld, 2008. február 15. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/jogerosen_lakhato_rezidencia/2047177/
Gazdaság, ipar kereskedelem. In: Pesti Hírlap, 1857. szeptember 6.
Gonda Béla: A magyar hajózás történeti fejlődése. Budapest, 1899.
Győr Szab. Kir. Város Áruraktára Részvény-Társaság üzleti szabályzata és díjszabása: érvényes 1899. november 15-től megváltoztatásáig. Győr, 1899.
Győr Szab. Kir. Város Áruraktára Részvénytársaság alapszabályai, Győr, 1899.
Győr Szab. Kir. Város Áruraktára Részvénytársaság igazgatósági jelentése és zárszámadása az 1905. üzletévről. Győr, 1906.
Győr város kereskedelme. Tarifaszállítás. Közraktár, Helyi piac rendezése. Győri közlöny, 1888. február 16.
Jordán János: Győr kereskedelme és ipara. In: Győri Szemle, 1934.
Krenedits Ödön: A hajózás és a víziutak Magyarországon. In: Budapesti Hírlap, 1901. augusztus 4.
Juhász Zsolt: A közraktár kérdés Pesten a XIX. század közepén. In: Tanulmányok Budapest múltjából 8. Bp., 1940.
Magtárból rezidencia születik. Kisalföld, 2005. júl. 20. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/magtarbol_rezidencia_szuletik__/1137728/
Pisztóry Mór: Győrváros gabonakereskedése összehasonlítva Pestvárosáéval, Győri Közlöny, 1871. március 2. (18. sz.), március 5. (19. sz.), márc. 9. (20. sz.) márc. 16. (22. sz.)
Széphegyi Jakab: A győri gabonakereskedelme hanyatlásának okai. In: Győri Közlöny, 1880. október 17.
Téli kikötő Győrött. In: Budapesti Hírlap, 1894. október 7.
Vörös Károly: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért. In: Arrabona 7. Győr, 1965.
Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kép- és sajtógyűjteménye alapján.