könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2017. december 14., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 118.

A győri püspök muzsikusai és a Richter család


Győrben a 16. század első felében, a mai Apáca utca 5. szám alatti telken a városháza állott, amelyet 1570-ben cseréltek el az akkor romokban álló piactéri nagypréposti házért, a mai Széchenyi tér és Rákóczi utca sarkán lévő épület elődjéért. A csere után itt, a középkori városházában rendezték be a székeskáptalan által fenntartott „magyar iskolát”, amelyet káptalandombi otthonából a német katonaság üldözött el.

Az ekkor már kétemeletes épület az iskolai oktatás mellett a székesegyházi muzsikusoknak is otthona lett mint a Káptalani zenészek háza (1778-ban az iskolát el is költöztették). Egy kotta borítóján fennmaradt egy 1752-ből származó feljegyzés arról, mekkora lakásuk volt itt a zenészeknek:

„A felső emeleten a succentornak valamikor két szobája, konyhája, padlásrésze volt kamra nélkül. Most mint orgonista egyúttal két szobában lakik, van konyhája, kamrája és padlásrésze. – Lakner János másodhegedűsnek egy szobája, konyhája tűzhellyel, padlásrésze és kamrája van. Unterberger Ernő tenoristának ugyanez. Purska Jánosnak egy kisebb szobája, konyhája…” (Itt megszakad a szöveg; idézi: Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17-18. században című könyvében.)



Közben az épületet a káptalan 1775-ben újjáépíttette. Ma a nagyméretű kétemeletes ház homlokzatát copf stílusú vakolat-architektúra díszíti. Kosáríves kapuja felett latin nyelvű emléktábla látható:


Magyar fordítása: Ezen ódonságában roskadozó épületet a székesegyházi karzenészek és az első elemekben oktatandó zsenge ifjúság kényelmére, dísz és közjó okáért nemesebb kivitelben alapjaiból újra emeltette a győri káptalan 1775. évben.

Az újjáépítés idején Istvánffy Benedek volt a székesegyház karnagya. Ő is itt lakott, először nem a karnagy, hanem az orgonista számára kijelölt lakásban. Új, kényelmesebb otthonát azonban már nem sokáig élvezhette: előbb felesége, Kőmíves Katalin halt meg 1778. június 5-én, majd negyvenöt éves korában, október 25-én ő maga is elhunyt.

1832 és 1854 között itt lakott Richter Antal, aki 1832-ben nyerte el a székesegyház zenei vezetőjének tisztségét. Richter Alsó-Ausztriából származott, korábban az Esterházyak kismartoni kórusában énekelt. Székesegyházi karnagyként komponálással is foglalkozott.


Felesége, Csazenszky Jozefa ebben a házban is született és nevelkedett, mivel apja székesegyházi muzsikus volt. A kitűnő énekhangú lány, majd fiatalasszony gyakran énekelt a székesegyházban, de hangversenyeken is. Részt vett például férje egyik nagy vállalkozásában, az 1844 októberében műkedvelőkkel, német nyelven, hangversenyszerűen bemutatott Cosi fan tutte című Mozart-operában és – szintén férje vezényletével – Haydn Évszakok című oratóriumának előadásán is.

Itt, a Káptalani zenészek házában született 1843. április 2-án fiuk, Richter János (Hans Richter, a lenti képen), a legendás Wagner-karmester. Keresztapja maga a zenekedvelő püspök, Sztankovits János lett, aki Richter Antalt és a székesegyházi zenészeket a kötelességén jóval felül is támogatta. János után még három gyermeke született a Richter-házaspárnak; kettő csecsemőként, egy lány pedig 14 éves korában halt meg.


Richter Antal nem csak az egyházi zene területén működött, szívügye volt a város zenei életének fejlesztése. 1846-ban sikerült megalakítania a Győri Férfidalegyletet, a következő évben pedig az egyleti zeneiskolát. A Férfidalegylet működése az 1848/49-es események miatt megszűnt, s Richter életében nem is lehetett újra beindítani, mivel az osztrákok tiltottak minden közösségi formát, a dalegyleteket különösen a rebellió melegágyainak tartották. De az ő elképzelései éltek tovább, amikor 1862-ben megalakult a Győri Ének- és Zeneegylet; utódai őt tekintették a szellemi alapítónak.

Richter Antal 1854-ben, 52 éves korában hirtelen meghalt; a szájhagyomány szerint egy kórista hamis éneklése miatt annyira felizgatta magát, hogy szélütést kapott. Özvegye megélhetési gondok miatt Bécsbe költözött, ahol tehetséges fiát beadta az udvari kórus konviktusába, ő maga pedig szólóénekesnőként bejárta egész Európát, illetve énektanárként is működött. Énekesi kvalitásait jelzi, hogy még férje életében szerződtették volna a hamburgi operaházba; férje halála után pedig ő volt Wagner Tannhäuser című operájának első bécsi Vénusza. Énekpedagógusként olyan új módszert dolgozott ki, amely egyesítette az olasz és német technikát. Férje zeneműveinek nagy részét – mintegy százhúsz kompozíciójának kéziratát – a bécsi Gesellschaft der Musikfreundénak ajándékozta. Richter Antalnak Győrben körülbelül harminc műve volt található a Richter János Archívumban, amelynek anyaga legújabban Budapestre került.

Bár Antal fia, Richter János korán elkerült Győrből, néhány vezénylési kísérlet után élete első nyilvános hangversenyét szülővárosában dirigálta. 1865. szeptember 19-én, a győri Ének- és Zeneegylet rendezésében a Radó-szigeten álló akkori színházban zajlott az a hangverseny, amelyet fényes karrierje kezdetének tekintett.

A Richter Antal által 1846-ban alapított Férfidalegylet 80. évfordulóján – 1927 februárjában – apa és fia közös emléktáblájával jelölték meg az épületet. (Richter János valójában április 2-án született, a táblán megkeresztelésének dátuma olvasható.)


Sajnos Richter Antal sírja ma már nem lelhető fel. A Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám a temető felszámolásakor az ő hamvait nem vitték át az új Nádorvárosi köztemetőbe, mint több jeles győri polgárét. Ez bizony az Ének- és Zeneegylet nagy mulasztása volt...


Források:
Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Cziglényi László: Győr. 2. jav. kiad. Bp. Panoráma, cop. 1987
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17–18. században. Bp. Akadémiai Kiadó, 1980
Farkas Zoltán: Folyamatos múlt, befejezett jelen. Richter János Archívum Győrött. = Muzsika 2000. 6.
Vavrinecz Veronika: Richter Antal (1802–1854) élete és működése. 2003, Szkarabeusz Kiadó. /A Richter János Archívum közleményei I./

A 6. kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017. december 13., szerda

Kitüntették kollégánkat


Kisalföldi Könyvtáros-díj Dénes Zsuzsannának


Kisalföldi Könyvtáros-díjat a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete alapította 2017-ben azzal a céllal, hogy elismerje a Győr-Moson-Sopron megyében tevékenykedő elkötelezett könyvtáros kollégák kiemelkedő szakmai munkáját.
A díj átadásával az egyesület szeretné ráirányítani a figyelmet, azon könyvtárosokra, akik nap mint nap nagy szorgalommal és odaadással szolgálják a hozzájuk forduló olvasókat, érdeklődőket, munkájukat élethivatásnak tekintik és úgy is végzik. A Kisalföldi Könyvtáros-díj első díjazottja Dénes Zsuzsanna, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Győrszentiváni Fiókkönyvtárának könyvtárosa, több évtizedes egyesületi és szakmai tevékenységéért, Győrszentiván városrész olvasóiért végzett áldozatos munkájáért. Az elismerést 2017. december 5-én vehette át. Gratulálunk kollégánknak, és munkájához további lendületet kívánunk!

2017. december 11., hétfő

Programjaink a héten


Életünk utcái, terei...


December 11-én (hétfőn) 17 órakor folytatódik az Életünk utcái, tereicímű helyismereti előadássorozatunk a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytervében (Győr, Baross u. 4.). Ez alkalommal Kalmár Ákosönkormányzati képviselő, projektmenedzser számol be az újvárosi városrehabilitáció első, 2013-2015 közötti ütemének megvalósulásáról.
A rendezvény díjmentesen látogatható.

Filmklub


2017. december 12-én (kedden) 17 órakor filmvetítést kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross G. u. 4.). Ez alkalommal Hugo Gélin Derült égből apu című vígjátékát láthatják. A film feliratos, vetítési idő 115 perc. A belépés díjtalan.
Samuel gondtalan agglegényéletet él a napsütötte Dél-Franciaországban. Egy nap váratlan esemény zavarja meg futó kalandokkal teli hétköznapjait: betoppan egy régi barátnő és kiderül, hogy van egy kislánya, akiről eddig nem is tudott...

Vetítéses előadás


December 13-án (szerdán) 17 órakor Esős évszak a trópusokon címmel Dr. Csóka Géza a matematika tudomány kandidátusa, nyugalmazott főiskolai tanár vetítéses előadását hallhatják a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Győr, Baross Gábor u. 4., II. emelet).
A belépés díjmentes.

Koncert


December 14-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár Központi Könyvtára Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Nehre Daniella játszik wavedrumon, azaz dobszintetizátoron. Képekcímű műsora díjtalanul tekinthető meg.
A wavedrum egy dinamikus ütőhang szintetizátor, ami 200 különböző ütőhangszer hangszínének megszólaltatására képes. A loop-pedál segítségével egyetlen muzsikus zenekari hangzást is el tud érni.

Karácsonyváró koncert


December 14-én (csütörtökön) 18 órai kezdettel a fiatal győri énekesnő, Dallos Bogi ad karácsonyváró koncertet a Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnáziumban (Győr, Kodály Zoltán u. 20-24.). Köszöntőt mond:Radnóti Ákos Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere.
A belépés ingyenes.

Adventi Családi Délután


December 15-én (pénteken) 15-től 19 óráig családi délután lesz a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyárvárosi Fiókkönyvtárában(Győr, Külső-Árpád u. 6-8,). Meghallgathatják a Barangoló együttesgyermekkoncertjét és a Gyárvárosi daloskör ünnepi műsorát. Az ügyes kezű érdeklődők játszóházban barkácsolhatnak. 
A belépés díjtalan.

A Nagy Háború sorozat


December 15-én (pénteken) 17 órakor folytatódik a Nagy Háború 1914-1918 című történelmi előadás-sorozat a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet). Ez alkalommal Cserhalmi Zoltán történész- muzeológus A Nagy Háború görbe tükörben - Háborús levelezőlapok a Schima Bandi hagyatékban című előadását hallgathatják meg.
A belépés díjtalan.