könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2017. május 25., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből 4.rész

Titkos nyomdahelyű könyvek





V. Ecsedy Judit megfogalmazása szerint titkos nyomdahelyű minden olyan kiadvány, amely megjelenési adataiban „nem árulja el valódi kiadási helyét vagy a nyomdász nevét, hanem a címlapon megtévesztésül más (hazai, ill. külföldi) helynevet közöl, nyomda vagy kiadó nélkül”. Ezekre a kiadványokra egyformán jellemző, hogy a megjelenés helyeként olyan adatokat közölnek, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Sok esetben a kiadót vagy fel sem tüntették a címoldalon, vagy téves adatot adtak meg, sőt gyakran hamis évszámot is alkalmaztak.

A titkos nyomdahelyű könyvek közé tartoznak a hamis, a koholt és a rejtett nyomdahelyű kiadványok. Hamis a nyomdahely, amennyiben megjelenési helyként nem azt a helyet adja meg, ahol valójában nyomtatták. Abban az esetben, ha a nyomdász olyan helységet nevezett meg, ahol a könyv nem készülhetett, akkor koholt, azaz fiktív nyomdahelynek számít. Rejtett az adott nyomdahely, ha a megjelenési helynév nem a megszokott alakban szerepel a dokumentumon, mégis tartalmazza a valódi helynevet, vagy abból megfejthető. Az európai gyakorlatnak megfelelően a magyarországi nyomdák is ezeket a megoldásokat legtöbbször „politikai vagy vallási szempontból kifogásolható művek esetében” a cenzúra és a hatóságok megtévesztésére, illetve nyomdai engedély vagy privilégium nélkül nyomtatott kiadványok megjelentetésére használták. Némely nyomda – többek között a győri Streibig-nyomda is – ezeket a könyveket kimondottan erre a célra elkülönített betűkészlettel nyomtatta.

A magyarországi nyomdák legtöbbször németországi vagy németalföldi kiadási helyet tüntettek fel kiadványaikon. Ezeknél a dokumentumoknál többször előfordult, hogy a még tökéletesebb megtévesztés érdekében a „külföldi nyomdász” magyarázkodik a magyar nyelvben való járatlansága miatt. A németalföldi nyomdahelyek szinte kivétel nélkül protestáns egyházi kiadványokon (pl. áhítatossági könyvek, zsoltárok, bibliák, énekeskönyvek) szerepelnek. Ezekről azonban tipográfiai jellegzetességeik alapján általában pontosan meghatározható, hogy 1740-1780 között mely magyarországi nyomdában jelentek meg.

Magyarországon tartalmukat és műfajukat tekintve egyértelműen elkülönülnek egymástól a hamis nyomdahelyet, illetve a fiktív vagy rejtett nyomdahelyet feltüntető kiadványok. A hamis nyomdahellyel kiadott dokumentumok nagy számban 1725 és 1760 között jelentek meg, ezenfelül a kiadványok mindegyike protestáns, többségében evangélikus vallásgyakorláshoz szükséges munka. Fiktív vagy rejtett nyomdahelyet többnyire politikai, egyházpolitikai, szabadgondolkodó vagy egyszerűen játékos tartalmú kiadványokon tüntettek fel. Magyarországon koholt nyomdahellyel 1787 és 1793 között jelentek meg kiadványok.

V. Ecsedy Judit szerint Magyarországon 232 olyan nyomtatvány ismert, amely a titkos nyomdahelyű könyvek közé tartozik. Általánosan jellemző ezekre a kiadványokra, hogy eleve kis példányszámban jelentek meg, ennek következtében jelentős részük ötnél kevesebb példányban maradt fenn. A 232 közül 50 unikumnak, azaz igazi ritkaságnak számít.

A 18. század első felében egyre kevesebb protestáns nyomda működött Magyarországon, ezért az 1720-as évektől kezdve a Dunántúlon működő officinák, legfőképpen a soproni Rennauer- és Siess-nyomda, a győri Streibig-nyomda, kisebb mértékben a pozsonyi Royer- és a budai Landerer-műhely jelentettek meg evangélikusok és reformátusok számára vallásgyakorláshoz szükséges könyveket. A legnagyobb számban evangélikus énekes- és imádságoskönyvekre, zsoltároskönyvekre és katekizmusra volt szükség, ennek megfelelően például a győri és a soproni nyomdák is ezeket a típusú kiadványokat nyomtatták leggyakrabban titkos nyomdahellyel. Győrben csak 1732 és 1760 között adtak ki hamis impresszummal kiadványokat, Sopronban azonban öt évtizeden keresztül.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér állományában néhány titkos nyomdahelyet feltüntető kiadvány is található. Az első két hamis nyomdahellyel megjelentetett vallásos könyvünk egy négy különböző művet tartalmazó kolligátumban található. Az Uj zengedező mennyei kar, az-az Régi és ujonnan szereztetett, válogatott, Isteni Ditséreteket, és lelki énekeket magában foglaló, szép rendbe vétetett Graduál, melly az Istennek ditséretire, az Hiveknek serkentésekre, és vigasztalásokra, egynéhány imádságokkal együtt című evangélikus egyházi énekeskönyvet a címlapon feltüntetett Frankfurt helyett valójában Győrben adta ki Streibig Gergely János. Torkos József (1710-1791) győri születésű, 1749 és 1784 között Sopronban működő evangélikus lelkész bővítette ki id. Ács Mihály Zengedező mennyei kar című evangélikus énekeskönyvét. Ez az új, összesen 636 egyházi éneket tartalmazó változat Új zengedező mennyei kar címmel először Sopronban jelent meg 1743-ban. A kötetben 17. századi protestáns énekeskönyvek válogatott anyaga, a Zengedező mennyei karból átvett énekek, valamint a németből fordított új evangélikus énekek is szerepelnek. Az új énekeskönyvvel a cél az volt, hogy olyan énekeskönyvet hozzanak létre, amely egyszerre összegzi és újítja meg a korábbiakat, ennek érdekében a „protestáns énekeskönyvek és a Zengedező mennyei kar énekeit kijavították, a hosszú és elegendő búzgóság nélküli énekeket elhagyták”. A korábbi protestáns énekeskönyvek szerkesztési elveivel szemben ennél tematikus szerkesztési elvet alkalmaztak, illetve az egyes énekek sorszámuk és kezdősoraik alapján is visszakereshetővé váltak.




A Szent Dávid királynak, és prófétának száz-ötven sóltári címmel megjelentetett Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítások a címlapon feltüntetett Frankfurt helyett valójában Győrben jelentek meg Streibig Gergely János kiadásában. V. Ecsedy Judit szerint a kiadvány tipográfiai jellemzői alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hamis frankfurti nyomdahely ellenére a művet a győri Streibig-nyomdában nyomtatták.

Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész, zsoltárköltő, író és fordító 1606-ban magyar nyelvre fordította a genfi Zsoltároskönyvet. Ezek a francia nyelvű zsoltárfordítások, Clément Marot (1496–1544) és Théodore de Béze (1519–1605) munkái, részben Kálvin hatására jöttek létre. Ezeket a zsoltárokat Claude Goudimel és Loys Bourgeois dallamaira énekelték. Szenczi Molnár munkájához az eredetileg francia nyelvű zsoltárok Ambrosius Lobwasser által készített német nyelvű változatát használta fel. Annak érdekében, hogy „a gyűjtemény valamennyi darabja eredeti dallamával énekelhető maradjon, a fordítónak reprodukálnia kellett annak valamennyi strófaszerkezetét, ami a magyar költészetben addig példa nélkül álló formai változatosság megteremtését követelte”. Szenczi Molnár szakított a korábbi fordítói gyakorlattal, tartalmi és formai tekintetben egyaránt a szöveghű tolmácsolásra törekedett, ezért e munkát a magyar költészet legkorábbi műfordításának tekintik. Szenczi Molnárban „a vallásos áhítat, az igazi értelem feltétlen visszaadásának az akarata munkált”. A 150 zsoltár először 1607-ben jelent meg a herborni Christoph Raabe kiadásában. Szenczi Molnár életében zsoltárfordításai még kétszer, a 17. században harmincszor, a 18. századtól kezdve napjainkig pedig számos kiadásban láttak napvilágot. A reformátusok mellett több más felekezet is használta.

A Sopronban többször is megjelentetett Új zengedező mennyei kar ezen győri kiadása kapcsán a soproni nyomdászt többször is azzal gyanúsították, hogy ezt a változatot is ő adta ki. E gyanúnak valószínűleg nem lett semmiféle következménye, mert ezután sem szüntették be Sopronban a hamis impresszumú evangélikus könyvek kiadását.




A református lelkész Szőnyi Nagy István (1633/1634-1709) Mártyrok coronája, mely az evangeliomi igaz vallásban álhatatossaknak, és a' mártyromság szenvedésben diadalmassaknak, fejekben liliom színű szép gyemántokkal, s' rosa szinű drága rubintokkal, fénlik: tudni illik, olly idvességes könyvecske: mellyben miképpen kellessék a' Szenteknek a' Kristus vallásában megmaradni, az üldözésben magokat viselni, a' számkivetést, tömlöczöt szenvedni s' a' mártyromságban győzedelmeskedni? című művének ezen második kiadása a címlapon feltüntetett Nürnberg helyett valójában Sopronban jelent meg Siess János József kiadásában, de a címoldallal ellentétben nem 1727-ben, hanem 1752-ben.

A reformáció szerzői arra törekedtek, hogy „az evangéliumi tanítást az új keletű mártírok szenvedésével, illetve halálával kapcsolják össze”. Az 1550-es évektől megjelenő nyugat-európai mártirológiai művek fordításai Magyarországon azonban nem jelentek meg a 16–17. században. Egészen a 17. század utolsó harmadáig, 1668-ig kellett várni az első magyar mártirológiai munkára. Második mártirológiai magyar műként 1675-ben Kolozsvárott jelent meg először Szőnyi Nagy István Mártírok koronája című írása. Szőnyi Nagy, a kálvini tanítás alapján, a mártírban „olyan ideáltípust rajzolt meg, aki, mivel biztos a kiválasztottságában, türelemmel és kitartással tűri a szenvedést, vállalja az üldöztetést, sőt a halált is”. Az üldözöttek számára Szőnyi Nagy a „mártírok koronájának elnyerését jelöli meg követendő életvezetési elvként”, valamint azt is kimondja, hogy a mártírok mind kiválasztottak, így üdvözülésük is megkérdőjelezhetetlen.

Az 1752-ben Sopronban kiadott Mártyrok coronájának előszavában Debrecenre utalnak, emiatt a debreceni nyomdát meggyanúsították ezen második kiadás megjelentetésével. A könyvvizsgálati iratok tanúsága szerint hat éven át vizsgálták ennek a műnek a megjelenési körülményeit. A debreceni tanácsnak éveken át kellett győzködnie arról a vizsgálódó hatóságot, hogy nem a városban nyomtatták ezt a könyvet. A hatóság egyébként úgy szerzett tudomást erről a kiadásról, hogy egy győri könyvárustól több más kötettel együtt ezt is elkobozták. Érdekesség, hogy a soproni nyomdára ennek a könyvnek a kapcsán egyáltalán nem gyanakodtak.






Keresztyén catechismus, az-az: A' keresztyéni hitnek ágazatira kérdések és feleletek által való rövid tanitás melly a' kérdéseknek' s feleleteknek summás értelmekkel, és azokban foglaltatott dolgokat fel-fejtegetö kérdezkedésekkel' s némelly szükséges magyarázatokkal, a' Szent Irásbéli bizonyságoknak egészenvaló le-irásával; végre a' catechizálásra való hasznos utmutatással, ez új formában ki-botsáttatott című, hamis nyomdahelyet, kiadót és megjelenési évet feltüntető református katekizmus Bázel helyett valójában, a nyomdai jellegzetességei alapján, Győrben jelent a Streibig-nyomda kiadásában, és a címoldallal ellentétben nem 1760-ban, hanem 1780-ban. 1760-ban valóban megjelent Bázelben ugyanez a katekizmus, habár a győri kiadás szövegében és szerkezetében követi azt a változatot, de a nyomdai kivitelben teljesen különbözik attól. Az eredeti bázeli, és egy soproni, szintén hamis impresszumú variánstól eltérően a győri változat címlapján egy kéttornyú templomot ábrázoló könyvdísz szerepel.




Fiktív nyomdahely (Verioduni) megadásával jelent meg az Everberatio deductionis juris, et facti in merito proventuum canonicatus anni primi pro junioribus cathedralis ecclesiae Zagrabiensis canonicis, contra canonicos ejusdem ecclesiae seniores című kiadvány, amely a Szabadhegyi Jeromos írói álnevet használó ismeretlen szerző vitairata. Valójában ez a kötet Győrben jelent meg Streibig József kiadásában, ezt – V. Ecsedy Judit szerint – a kötet egyik oldalán található könyvdísz jellegzetes sérülése bizonyítja.

 Ősze Mária

2017. május 24., szerda

Ünnepi zárvatartás


Tisztelt látogatóink!

 Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy júnis 3-án (szombaton) és június 5-én (hétfőn) a pünkösdi ünnepnapok miatt könyvtárunk minden részlege zárva tart! Megértésüket köszönjük, és egyúttal nagyon kellemes pihenést, áldott pünkösdi ünnepeket kívánunk önöknek!

2017. május 23., kedd

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 54.

 

Kisfaludy Károly szobor 


1900-as évekből származó képeslapokon 

1910

1914

A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.

2017. május 22., hétfő

Programjaink a hétre


Időutazás - A százéves egykori ágyúgyári munkástelepen, képekkel


Május 24-én, szerdán 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross G. út 4., II. emelet) az Életünk utcái, terei… elnevezésű helyismereti előadássorozat következő programjaként Harsányi Attila Kós Károly-díjas építész lesz a vendég Időutazás – A százéves egykori ágyúgyári munkástelepen, képekkel című ismeretterjesztő előadásával. A rendezvényre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Legyen a vendégem: Kajdi Zsuzsanna



Május 24-én, szerdán 17 órakor a Gyárvárosi Közösségi Házban (Külső-Árpád út 6-8.) a „Legyen a vendégem” elnevezésű pódiumbeszélgetés-sorozat vendége ezúttal Kajdi Zsuzsanna mentálhigiénés szakember lesz, akivel Koósz Fanni újságíró beszélget. A rendezvényre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Csámborgások a világ legszebb túrahelyein - élménybeszámoló előadás!



Május 25-én, csütörtökön 17 órakor az Úton – Határtalanul! elnevezésű élménybeszámoló-sorozatunk következő előadására kerül sor a Központi Könyvtár klubhelyiségében (Herman Ottó u. 22., földszint). Ezúttal Barna Béla turisztikai szakíró és túravezető lesz a vendég Csámborgások a világ legszebb túrahelyein című beszámolójával. „A világ bármely pontján vagy bármely túraösvényén jól érzem magam: a mátrai és bükki tetőkön, a felvidéki és erdélyi sziklákon, a mediterrán mészköveken és skandináv grániton, az Alpesek világában és az arab sivatag vagy a Kiskunság homokjában, vagy a délkelet-ázsiai partokon és himalájai lejtőkön ugyanolyan szívesen csámborgok. A csámborgás azt jelenti: bejárom a világ eldugott, kellemes kis túrahelyeit, egyedül és csoportokkal, közben meg írok és fotózok. Azaz `Csámborgóra` veszem a figurát.” Barna Béla további csámborgásai itt megtalálhatók. Az előadásra a belépés díjtalan, minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!


Mesekuckó: Az ördög három arany hajszála



Május 26-án, pénteken 17 órakor a Központi Könyvtár klubhelyiségében (Herman Ottó u. 22., földszint) ismét Mesekuckóba húzódhatnak a kisebbek és nagyobbak, hogy Az ördög három arany hajszála című mesét hallgathassák végig, amelyet Füzi Rozi ad elő. Az interaktív gyermekprogram 300 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható, amelyek elővételben a helyszínen válthatók május 22-től 14 és 18 óra között, korlátozott számban. Kalandra fel!


Kaméleon Színjátszó Találkozó



Május 26-án és 27-én kerül megrendezésre a 16. Kaméleon Színjátszó Találkozó a József Attila Művelődési Házban (Győrszabadhegy, Móra park 1.). A Kaméleon Egyesület bejegyzése bár hivatalosan csak 2008-ban történt meg, működése közel 20 évre vezethető vissza: Bank Zsuzsanna és Károly Szabolcs 1999-ben a József Attila Művelődési Házban egy tucatnyi gyerekkel együtt indította a színjátszókört. Azóta több társulatuk is létezik, amelyek idén is összemérik egymás között, közönség előtt a felkészültségüket és tehetségüket.

Május 26. (péntek):
16:00 Ünnepi megnyitó – A Királynő és a Király beszéde
16:15 Emil és a detektívek – Pénteki Társulat
17:00 A kaktusz virága – Szombati Társulat
18:00 Egy lány... – Pénteki Társulat
19:00 Janika – Felmenők Társulat

Május 27. (Szombat):
10:00 Megnyitó
10:15 Bűntény az erdei iskolában – Ifi csoport
11:00 Csizmás kandúr – Szombati Társulat
12:45 Rigócsőr király – Vámosszabadi Társulat
Ebédszünet
15:00 Beépített szépség – Pénteki Társulat
16:45 Lepkegyűjtő – Szombati Társulat
18:30 Vidám kísértet – Felmenők Társulat
Értékelés, díjátadás


További információ a 96/421-740-es telefonszámon kérhető, minden érdeklődőt szeretettel várunk!