Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből - 1. rész

A győri időszaki sajtó kezdeteiről

Mielőtt az első Győrött készült időszaki kiadványokról – újságokról és folyóiratokról – szólnék, szeretném felhívni a figyelmet egy általam különösen fontosnak tartott érdekességre! Akár véletlennek is tekinthető, de mindenképpen tény: az első magyar nyelvű újság, az 1780 januárjában Pozsonyban megindult Magyar Hírmondó szerkesztője, „a magyar újságírás atyja”-ként tisztelt Rát Mátyás Győrött született 1749-ben. Az viszont már aligha véletlen, hogy 1783-ban a szerkesztői munkába belefáradt Rát Mátyás e tisztéről lemondván a győri evangélikus gyülekezet meghívását fogadta el és ide tért vissza evangélikus lelkésznek, hogy 1810-ben bekövetkezett haláláig még negyedszázadon át szolgálja gyülekezetét, és egyben szülővárosát is. Az 1780-as években pezsgő kulturális életet élő városról, a Révai Miklós körül csoportosuló „irodalmi körről” – mely bizonyára vonzó lehetett a felsőbb tanulmányait a híres „göttingai” (ma: Göttingen) egyetemen végzett leköszönt szerkesztő számára – itt és most nem szólnék részletesebben (olvashatunk erről Federmayer István tanár úr kiváló tanulmányaiban); csupán két érdekességet szeretnék kiemelni.

Az egyik: több publikáció is utal arra, hogy a piarista szerzetes-tanár Révai Miklós, az evangélikus lelkész Rát Mátyás és a református prédikátor Szerencsi Nagy István – bevonva az ugyancsak a városban élő költő és műfordító Rájnis Józsefet is – Győrött 1786-ban újságot akart alapítani Közhaszonra való levelezés címmel. Bár a terv nem valósult meg, a három különböző felekezethez tartozó lelkipásztor közös elképzelése mindenképpen figyelemre méltó! (Egyes vélemények szerint a tervbe beavatott, Győrött akkortájt gyakran megforduló Péczeli József innen kapta a Komáromban három évvel később általa megindított Mindenes Gyűjtemény ötletét.) Sőt Federmayer István kutatásai során arra is talált adatot, hogy a tervezett lap egy „irodalmi melléklettel” is rendelkezett volna: ez utóbbinak az Amaltéa a Jó Íz és Magyarság gyarapítására címet szánták a szerkesztők.

A másik: bár nem irodalmi jellegű, de mégis indult „időszaki kiadvány” ekkortájt Győrött. Az érdekes tartalmú „sorozat” a Sokféle címet viselte; szerkesztője és egyben összes cikkének szerzője a Nyitra megyei Sándor István volt, aki az 1790-es években erősen kötődött a városhoz. A vállalkozás 1791-ben indult útjára: 1801-ig nyolc kötete jelent meg Győrött, Streibig József nyomdájában; majd 1808-ig további négy darabja látott napvilágot – de ezek már Bécsben. A változatos tartalmú kiadványok – melyek főként ismeretterjesztő célzatú írásokat tartalmaztak, de helyet kapott bennük több magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos írás is – valószínűleg népszerűek voltak az olvasók körében is; erre utal, hogy az első és a második kötet második kiadásban is megjelent Győrött, 1806-ban. Bár a Sokféle még nem igazán folyóirat, inkább átmenetet jelent a könyv és az időszaki kiadvány között, a sajtótörténeti munkák többnyire az utóbbiak közé sorolják, és hangsúlyozzák jelentőségét.

Reformkori kísérletek

A fentebb említett kezdetek után közel fél évszázadnak kellett eltelnie az újabb helyi időszaki kiadványok megjelenéséig; az 1840-es évek közepéről viszont már több győri újság létéről is van tudomásunk. Ezek egy része még kézírással készült: főként a győri jogakadémia hallgatói jeleskedtek ilyen „cenzor nem látta” „kiadványok” készítésében. Egy – többek által idézett, de hitelesnek mondható forrásból senki által alá nem támasztott – helyi hagyomány szerint az első tréfás tartalmú kéziratos „újságocska” címe „Vas Gereben” volt; erről vette volna később írói nevét szerkesztője, Radákovics József. Azt viszont valószínűnek mondhatjuk, hogy más kéziratos lapok is köthetők személyéhez: Szinnyei József szerint pl. Radákovics József Két Garasos Tár címmel is szerkesztett egy „írott lapot”, „mely csípős tréfáiért nagy elterjedésnek örvendett” – példányt azonban ebből sem ismerünk.

Fennmaradt viszont a Csarnok című kéziratos lap 20 száma, melyet ugyancsak Radákovics József szerkesztett – Fürgedy Jenő álnéven. Ezek a számok az 1844. év első felében készültek: az első száma nem maradt fenn; a 2. szám „Tavaszelő 20-án” készült, míg az ismert utolsó szám „Nyárelő 20-án”, 24. sorszámmal. Az egybekötött kéziratos lapot a szerkesztő fia, Vas Gereben László ajánlotta fel 1869-ben – apja hagyatékával – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának, egy levél kíséretében, mely az újság keletkezési körülményeire is utal. E levélből tudjuk, hogy a Csarnok szerkesztője és írásainak fő lejegyzője Vas Gereben volt, akinek munkáját három társa segítette: Atády Golub Vilmos, Karácson János, valamint a „Fátyolfi” álnevet viselő Miksits Imre. Az „Egerszegi” és a „Fürgedy” aláírással jegyzett írásokat a szerkesztő készítette. A lap főként verseket és elbeszéléseket közölt, az utóbbiakat nem ritkán folytatásokban; emellett állandó rovata volt a „Győri Világ”, mely a helyi aktuális eseményekkel foglalkozott – így tartalma nemcsak a megjelenésekor lehetett érdekes, de hasznos adatokkal szolgálhat a mai kutató számára is.

1844-ben már nyomtatott újság is jelent meg Győrött – német nyelven. Pitroff Pál kutatásaiból tudjuk, hogy 1840-1841-ben mozgalom indult a városban egy német nyelvű lap kiadására; vezetője egy fiatal és kortársai szerint nagyon művelt helyi fűszerkereskedő, Richard Noisser volt. E mozgalom csak évek múlta, 1843 végén vezetett eredményre; így 1844 januárjában indulhatott útjára a Das Vaterland című, hetenként háromszor megjelenő újság, mely alcímében kereskedelmi és szépirodalmi lapként határozta meg műfaját. Bár az utóbbi lényegesen kisebb teret kapott benne az előbbinél, a lapban megjelent irodalmi alkotások száma sem elhanyagolható; ezek döntő hányada azonban a német irodalom részét képezi – bár a második évfolyamtól már a magyar irodalom értékesebb munkáinak megjelenésére is felhívja a figyelmet a szerkesztő. A lap indulásakor kedvelt volt a helyi német polgárság körében; népszerűsége azonban rohamosan csökkent azután, hogy a Vas Gereben által vezetett győri jogakadémiai ifjúság a farsangi menetben német polgárnak öltözve, „Vaterland”-ot olvasva és közben gúnyos megjegyzéseket téve vonult végig az utcán – kifejezésre juttatva ezzel a lap iránti ellenszenvét. Richard Noisser ezért lépéseket tett a „váltásra”: 1846 legvégére sikerült megszereznie az ehhez szükséges hivatalos engedélyeket, és alkalmas személyt találnia a szerkesztői posztra – így 1847. január 2-án megjelenhetett az első győri magyar nyelvű nyomtatott újság első száma.

Horváth József