könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2014. július 31., csütörtök

Paul Auster: Utazások a szkriptóriumban - könyvajánló


A mai amerikai irodalom egyik legkarakteresebb írója, Paul Auster regénye igazán rejtélyes címet kapott: Utazások a szkriptóriumban. A mindössze 120 oldalas kisregény felfogható egyfajta művészi életút kivonataként, megragadva az író, mint teremtő-alkotó belső lényegét.

A regény egy Mr. Blank nevű öregemberről szól, aki emlékezetkieséstől szenvedve ismeretlen, szinte teljesen üres szobában ébred fel reggel. Nincsen túl jó formában, nehezére esik a mozgás, de különösen a gondolkodás és a visszaemlékezés. Vajon ki ő, és mit keres itt? És hol van egyáltalán? Míg az olvasó lépésről lépésre követi nyomon Mr. Blank egyetlen napját – cselekedeteit és szavait kamerák és mikrofonok figyelik, ügynöki jelentést rögzítve róla. A nap során Mr. Blank számára ismeretlen emberek látogatják végig őt, akik mintha mind egy nagy összeesküvés szereplői lennének. A konspiráció pedig arra irányul, hogy megbüntesse Mr. Blanket a korábban, ellenük elkövetett tetteiért.

Paul Auster tudatosan hívja életre a látogatókat, mind egykori regényhősei ők, akik segítségével a helyenként groteszkbe hajló szituációk, párbeszédek elvezetnek bennünket a mondanivalóhoz. Ahhoz a tanulsághoz, amely érezhetővé teszi az alkotó felelősségét a teremtett karakterekkel szemben. A szereplők nem lehetnek meg az író nélkül, a fellázadt figurák rabul ejtik szerzőjüket, mondván: „Nélküle semmik vagyunk, de a paradoxon az, hogy mi, egy másik elme szüleményei túléljük a bennünket megálmodó elmét, mert amint kilök minket a világba, attól kezdve örökké létezünk.” Tökéletesen rajzolódik ki egy író sziluettje, aki nem ismert határt abban, mit tehet meg a hőseivel, s emiatt bűnhődik most sivár szobájában.

Mr. Blank fogságának kulcsa, hogy szobájának ajtaja vajon kívülről vagy belülről van bezárva? Vajon ő irányítja-e az általa teremtett figurák létét, avagy végül saját karaktereinek csapdájába zuhan? Paul Auster regényének talán leghangsúlyosabb eleme a befejezés, az írás foglyának tengődése Menny és Pokol között. Az Utazások a szkriptóriumban nem más, mint a tehetetlen írói kényszer újabb metaforája. Auster regénye mindazoknak ajánlható, akik egy-egy írásmű, regény olvasásakor úgy mélyednek a történetbe, hogy az valóságnak tűnjön. Hiszen a teljes átélés az írás végső, önző önkifejezési célja.


Szilvási Krisztián

2014. július 30., szerda

Helytörténeti kalandozások 4.

Petz Lajos

Petz Lajos 1854-ben született Győrben. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1884-től városi főorvos, majd a Szentháromság Közkórház igazgatója volt nyugdíjazásáig, 1922-ig.

Forrás: Győr szab. kir. város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene. Győr, 1929

A kórház:


Az új Szentháromság Kórház távlati képe 1895-ben:


Petz Lajos:

Forrás: Vasárnapi Lapok 1897.

A családi legenda szerint Győrben Petz Lajosnak volt elsőként autója. A képeslapon látható: : „Az én első Darag féle 1 cilinderes automobilom Szabó Sándor sofőrrel” (
Forrás: Nagy István : Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra. Győr, 2004.)


Győr, Árpád út az 1920-as években:


2014. július 29., kedd

A Terni Közösségi Multimédia Könyvtár (Biblioteca Comunale Terni)


Ternibe történő tanulmányutam nemcsak a Marmore vízesés és maga Terni városa iránti rajongásomat vonta maga után, de a város köz(össégi) könyvtárába tett látogatásom tapasztalatainak mély benyomását is.
Lassan tényleg frázisszámba megy manapság a digitális tudásbázisok, közösségi terek és a nyílt kommunikációs hálózatok emlegetése úgy, hogy gyakorlati megvalósítások nem nagyon sorakoznak fel az elméletek mögé. Nos, a valóban 100%-os realizálás ugyan külföldön is gyerekcipőkben topog, de Terniben éppen egy olyan, teljes mértékben kézzelfogható stratégiai tervezettel találkoztam, amely ezen három fogalom magvát egyesítené jól működő kooperációban.

A Terni Köz(ös)ségi Multimédia Könyvtár (Biblioteca Comunale Terni) fejlesztései ugyanis arra irányulnak, hogy a modern információs és kommunikációs technológiák bevezetése hozzáadott értékként jelenjen meg a bibliográfiai eljárások területén, s így a kultúra kiterjesztett közvetítési lehetőségei mind szélesebb módon szolgálják a helyi közösség javát. A Terniben lát(ogat)ott (kulturális) szolgáltató és tudományos intézmények célként megfogalmazott „régiós tudás összehangolása és megosztása” természetesen nem járható végig a szükséges infrastruktúra és támogató környezet kiépítése nélkül, az erőforrások megnyitása azonban csak a kiindulópontja mindazon lehetőségeknek, ahol a különböző hálózatok (szellemi, technológiai) egymás között interakciókba léphetnek.


A Multimédia Könyvtárban a fő „szolgáltatási” cél az információtömegben való eligazodás (elő)segítése, a releváns és kurrens információkhoz történő hozzájutás támogatása. Az információk minőségi elkülönítésének fő feltétele a tudás- és ismeretanyag, ezért helyezik az oktatási feladatokat a prioritási lista elejére. Ezen felül cél az is, hogy az oktatási tevékenységeket egy európai kooperáció keretében egymáshoz igazítsák, amelyhez nagyszabású network hálózatfejlesztésre van szükség. Az online platformokon történő információáramlás ugyanis megszünteti a fizikai elszigetelődést, lehetővé teszi a kooperációt helytől, nemtől, kortól, származástól függetlenül, amelyhez olyan digitális „eszközök” állnak rendelkezésre, mint a mindenki számára elérhető virtuális felületeken futó ötletek, felvetések, megoldási javaslatok; interaktív, (akár) prompt visszacsatolást biztosító hozzászólások; a különböző (köz)véleményfelmérés-kutatás széles spektrumú módszerei; nyílt prezentációk; letöltések. A digitális közösségépítés – amely már nem toborzást jelent, hanem sokkal inkább óriási mértékű gondozást – mind szélesebb platform-hálózaton valósítható meg: Facebook, Twitter, a különböző blogok, flickR, Picassa, LinkedIn, valamint kimondottan olyan tematikus oldalakon, mint (Olaszországban) például az ideascale.com, az eventbrite.com vagy éppen kimondottan Terni és környéke esetében az umbriadigitale.it.


Az új Biblioteca Comunale Terni – Multimedia Library (BCT) 2004 januárjában nyílt meg a nyilvánosság előtt (korábbi helyükről költöztek a csodálatosan felújított épületbe), amely egy brit modell alapján lett kialakítva. A funkcionálisan három épületszintre bontott elrendez(őd)és elősegíti az egyes szolgáltatások és tevékenységek hatékonyságát:
1. szint: nagylégterű, kívülről is elérhető teremhelyiség, amely oktatásra, előadásra, kiállításokra, vetítésekre egyaránt alkalmas; restaurált, régi könyvtárterem muzeális gyűjteménnyel; tanulásra szolgáló ülőhelyek rendszere.
2. szint: szeparált tanulótermek; elkülönített, audiovizuális (CD, DVD, DVD-ROM, hangoskönyv) médiatár; kisebb, technikailag teljesen felszerelt modern konferenciaterem; újságolvasó terem; kávézó-büfé csodálatos panorámát biztosító nyitott terasszal.
3. szint: korosztályokra bontott könyvtári részlegek: 0-6 évesek; 6-14 évesek és 14-20 évesek részére; oktatás tevékenységet biztosító termek; zavartalan, önálló tanulást biztosító termek.


A BCT mára a város egyik legvonzóbb találkozóhelyévé vált, ahol a legújabb multimédiás lehetőségek felhasználásával szervezik meg a tradicionális kulturális események és rendezvények programjait. A BCT-projekt hangsúlyai döntően a felhasználókra, a szervezett programokra és a szolgáltatásokra helyeződnek, amelyek a legmodernebb innovatív irányelvekkel szolgálnak útmutatásul a személyre lebontott foglalkozások, a beszerzési politikák, az új technológiák használata, az oktatási programok és a pénzügyi források hatékony elosztásának területein. A nyilvános könyvtári beidegződések helyett az intézmény fő célkitűzése az információk, a digitális kultúra és a tudás összegyűjtése és terjesztése a helyi közösség számára a multimédiás anyagok, vagy akár az elő-iskolai szolgáltatások felhasználásával. Az új információs és kommunikációs technológiák (például a teljes mértékben számítógépekre helyezett eljárások) berobbanásukkal idővel a hagyományos könyvtári szolgáltatások egészét átalakítják, egyaránt biztosítják a helyi és távoli erőforrásokhoz való hozzáférést. A jövőbe pillantva a célok között szerepel továbbá az élethosszig tartó tanulás elősegítése, a távoktatás területére való betörés e-learning tevékenységek és virtuális osztályok/osztálytermek megvalósulásával.


A Terni Köz(ös)ségi Multimédia Könyvtár elhelyezkedését (tulajdonképpen Terni főtere, a sétálóutca végén), épületét, belső térkialakítását, felszereltségét és nem utolsó sorban látogatóit (ott jártamkor, hétköznap délelőtt tulajdonképpen csurig volt csoportokban tanuló fiatalokkal, olvasgató idősebbekkel, szervezett gyerekosztályokkal) azt hiszem, bármely hasonló intézmény megirigyelhetné. Még olyan kötelező (illetve meglepően innovatív) „apróságokra” is odafigyelnek, mint a teljes akadálymentesítés, az elsősegélynyújtó hely a könyvtárban, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés(!). Bár a koedukált mellékhelyiségek (nincsen külön férfi/női mosdó) azért kissé megleptek, azonban mint több helyen láttam, Olaszországban – nekünk szokatlan módon – ez a trend.

Összességében rendkívül tanulságos látogatást tettem a Terni Könyvtárban, ahol tényleg látszik az a 21. század diktálta technikai-technológiai-szemléletbeli változás, amely túlzás nélkül egyedüli útja a könyvtári intézmények továbbélésének, méghozzá úgy, hogy nem elvesz a felhalmozott tapasztalatból és tudásból, hanem a hatványaira emeli azt. Kivételesen tartalmas frázissal élve: a Terni Köz(ös)ségi Multimédia Könyvtár tehát tényleg több, mint egy könyvtár.


Szilvási Krisztián

2014. július 28., hétfő

Barkácsolj velünk! - Minden egér szereti a sajtot


Készíts velünk egérfigurát zseníliadrótból! Minden gyermeket és az őket kísérő szülőket szeretettel várjuk ingyenes foglalkozásunkra 2014. július 30-án (szerda) 10 és 12 óra között!

Helyszín: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára (Győr, Herman Ottó u. 22.). Bővebb információ: 96/516-677

2014. július 26., szombat

Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló - hangoskönyv ajánló


Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a Brit Királyi Tengerészet történetének lapjain nem szerepel a Balmorai nevű cirkáló eltűnésének históriája, az érdemes hadihajót ugyanis az éj leple alatt kötötte el Piszkos Fred. El nem ítélhető tettét azért követte el, mert egy hajó bérlésére nála lévő pénzt elrulettezte. Hajóra pedig szüksége volt, hogy elindulhasson az expedíció Indokínába egy eltűnt légionista felkutatására. Szegény Piszkos Fred, ha előre sejti, hogy egy angol hadihajó kapitányának ápoltsági szintjéig mosdatják, aligha vág bele a dologba. De ha már benne voltak, mellékesen megoldották őfelsége birodalmának gyarmatügyi kérdését, lelepleztek egy veszedelmes árulót, többször megmentették a fiatal Earl of Sudessex életét és végül teljesen váratlanul megtalálták a légionistát is.
Rejtő Jenő paródiája Rudolf Péter előadásában: fenomenális! Az író egyik legjobb légiós regénye 280 percben.

2014. július 24., csütörtök

XII. Anna-napi búcsú


A József Attila Művelődési Házban (9028 Győr, Móra F. tér 1., tel./fax: 421-740) 2014. július 27-én (vasárnap) 16 órai kezdettel kerül sor a XII. Anna-napi búcsú rendezvényére. A 16 órakor kezdődő programban látható lesz a Danger Elements break csoport bemutatója, a Kaméleon Színjátszó Egyesület "A kiskakas gyémánt félkrajcárja" című előadása, Baranyai Judit és Pintér László musical estje és az Akkordeon Harmonika Zenekarutcabálja. Köszöntőt mond: Hajszán Gyula önkormányzati képviselő. 18.15-től kézműves játszóház. A rendezvény ideje alatt játszópark (fa körhinta, ugrálóvár, elektromos kisautó). Pincepörkölt, büfé. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk! A belépés díjtalan!

2014. július 23., szerda

Helytörténeti kalandozások 3.

Szálloda a Bárányhoz


Győr belvárosában 1786-ban már jelentős vendégfogadó volt a Bárányhoz cégérezett. A Győri Közlöny tudósítása szerint 1892. júliusában Ferenc Ferdinánd főherceg is itt szállt meg.

Forrás: Vasárnapi Lapok, 1897. 1. évfolyam 13. szám

A szálloda marketingje 1895-ből:

Forrás: Hölgyek és urak győri milleneumi naptára az 1895. Évre


A tulajdonosváltást a helyi sajtóban is közzé tették.

Forrás: Győri Közlöny, 1875. november 14.

Ma lakóház a Király u. 5. szám alatt.


Olvasólétra - gyermekkönyv ajánló



Az Olvasólétra program segédkönyvsorozatát szeretném olvasóink figyelmébe ajánlani. Gyermekkönyvtárosként gyakran találkozom tanácstalan szülőkkel, akik nem tudják, mivel tudnák rávenni gyermekeiket az olvasás szeretetére, vagy éppen milyen könyvből gyakoroltassák csemetéiket, akik most ismerkednek a betűk birodalmával. Szerencsére olyan kisgyerek is akad – egyre több-, aki maga kér könyvet tudása elmélyítéséhez. Ez a tapasztalat juttatott el a gondolatig, ha van lehetőség minél szélesebb körben népszerűsíteni ezeket a kiadványokat, itt a kínálkozó alkalom. 

Az Olvasó sorozatot német oktatáskutatók fejlesztették ki. A kötetek egytől egyig német írók keze munkáját dicsérik. A sorozat itthon is kitűnően alkalmazható, a szövegeket szükség szerint honosították, a témakörök és a konkrét témák megfelelnek a magyarországi elvárásoknak. Adaptációját a Fabula Stúdió hajtotta végre. Célja az olvasás és szövegértés fejlesztése lépésről lépésre 5-9 éves gyermekek számára. 

4 lépcsőfoka az adott életkori sajátosságokhoz igazodik, a témaválasztás, a szöveg nehézségi foka, a betűtípus, a betűméret, a színes képek tekintetében is. A történetek szórakoztatóak, humorosak, tanulságosak, olvasásra csábítják a nebulókat. A gyerekek többsége ugyan alig várja, hogy megtanuljon olvasni, de mire végre sikerül, már nem mindegyik olvas szívesen. Mivel motiválhatók, hogyan vehetjük rá, hogy önként és szívesen olvasson? Melyek azok a témák, amelyek egy 5-9 éves gyermek érdeklődését felkeltik? Minderre választ adnak az Olvasólétra program kötetei. A négy lépcsőfok négy életkor, amelynek első szintjén az 5 évesek állnak a Képes Cini és az Olvasó Breki című sorozattal. A 6 évesek az Olvasó Tigrist és az Olvasó Cinkét forgathatják. A 3. szint a 7 évesek korosztálya, akik az Olvasó Kalózt és az Olvasó Fánit olvashatják. 8 éves kortól a 4. szinten már egy izgalmas regénnyel ismerkedhetnek meg a gyerekek az Olvasó Leó és az Olvasó Boszi c. kötetek segítségével. Az egyes lépcsőfokokon két különböző típusú kiadvány található. Az egyik kötet néhány rövid történetet mesél el egy adott témához kötve, amelyeket látványos illusztrációk tesznek még színesebbé, illetve segítenek az aktuális szöveg megértésében. A másik könyvben egy összefüggő, egyszerű olvasmány található önálló olvasáshoz. A témák a gyermekek mindennapi életéhez kapcsolódnak, megtudhatjuk például milyen egy igazi barát, hogy Misi hogyan fedezi fel Amerikát. A 9 évesek az Olvasó Leó c. sorozat Iskolai barátságok című kötetét olvasva megismerhetik Katit, aki egy tévedésből elküldött e-mail-nek köszönheti első szerelmét. Józsit, aki lopásra akarja kényszeríteni Bélát, mert tudja, hogy a boltból rendszeresen elcsen valamit, de ahogy telik az idő, egyre kényelmetlenebbül érzi magát. Vajon helyesen cselekedett-e a fiúval szemben? Nem aljas dolog valakit lopásra kényszeríteni? Újból találkoznak a bolt előtt és Józsi bocsánatot kér, amiért ilyen csúnyán bánt vele. Béla pedig okulva a történtekből visszaviszi a lopott árut. A bűnt természetesen büntetés követ, Bélának le kell dolgoznia az okozott kárt, s hogy Józsi enyhítsen lelkiismeretén, segít Bélának a munkában. Az is kiderül, hogy Peti apukája sem volt mintagyerek az iskolában, amikor a fiú beírást kap, mert kitört egy ablakot. Vajon ha kövér valaki, szép dolog csúfolni érte? Milyen következményei vannak, ha valaki puskázik a dolgozatírás közben? 

Ezekre és még nagyon sok kérdésre kaphatunk választ, ha lapozzuk és olvassuk e kötetek lapjait. És kinek ajánlom? Pedagógusoknak, szülőknek egyaránt, hiszen segít az olvasási készség elsajátításában, a képzelet, önkifejezés területén, belső értékrend fejlesztésében, szituációs játékok eljátszásában, a tehetséges gyermekek képességfejlesztésében, a felzárkóztatásban, alkalmas helyesírási ismeretek fejlesztésére. Ajánlom a gyerekeknek, akik szórakoztató olvasmányra vágynak, és felhívom a figyelmét a gyengén látók, a diszlexiások és az olvasási zavarokkal küzdő kisiskolásoknak is. És persze mindenkinek, aki szívesen kezébe vesz egy ilyen minőségű kiadványsorozatot!

Lipovics Dóra

2014. július 21., hétfő

Nyári nyitva tartás a Szabadhegyi Fiókkönyvtárban


Értesítjük a kedves olvasókat, hogy a Szabadhegyi Fiókkönyvtár nyári szabadság miatt július 31. és augusztus 10. között ZÁRVA tart!

Ezen időszak alatt (is) érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységét (Központi Könyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, a fiókkönyvtár-hálózat) díjmentesen vehetik igénybe olvasásra, kölcsönzésre, internetezésre. A szabadhegyi Fiókkönyvtár a szabadság után augusztus 11. (hétfő) 10 órától várja ismét az olvasókat!

2014. július 18., péntek

Tolnay Klári filmek a Médiatárban


„Akik ismernek, tudják: nem voltam üstökös. Fokról fokra jutottam feljebb, miközben megszenvedtem minden lépcsőfokot. Amíg fiatal voltam, némi hetykeséggel gyakran mondtam a hozzám betérő újságíróknak: nem szeretek visszanézni, mert a múlt elgyöngít. A jelenhez pedig erő kell.” 100 éve született Tolnay Klári – azaz Tolnay Rózsi –, kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Már gyermekkorában bújta a könyveket, a színházi világgal Bókay János író-lapszerkesztő révén ismerkedett meg. Pályája a Hunnia Filmgyárban indult, ahol tehetsége révén sikerült bekerülnie a mára legendássá vált Meseautó című filmbe. Ezután a Vígszínház tagjaként számos darabban brillírozott, miközben férjhez ment Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz. Ám rossz idők következtek Tolnay Klári életében: a háború tönkretette a Vígszínházat, férje pedig külföldre távozott. Várkonyi Zoltán Művész Színházában találkozott Darvas Ivánnal, későbbi második férjével, 1948-ban karrierje újra felfelé ívelt a Vígszínházban, de a politika beleszólása miatt kénytelen volt a Madách Színházhoz szerződni. Itt lelt új otthonra, sikert sikerre halmozott. Színészetének ereje még a rendszerváltás utáni években, 1990-től is töretlen maradt; egészen 1998. október 28-áig, haláláig dolgozott.

„A színház sokkal magasabb rendű művészet, mint a film, és mindig az is marad. Ez nagyon könnyen érthető: a színész sokkal szívesebben játszik közönség előtt, ahol tudja előre, hogy melyik mondat után jön taps vagy nevetés, mint filmfelvevő előtt, ahol csak a rendező bólint egyet esetleg.” Bár Tolnay Klári a színházat előnyben részesítette a filmmel szemben, számos mozgóképes remekben mutatta meg azt az istenáldotta tehetséget, amely nem ismert határokat a színjátszást megjelenítő művészeti ágak között. Központi Könyvtárunk Médiatárában több, mint egy tucat alkotás érhető el a legendás díva szereplésével: emlékezzünk rá úgy, ahogyan a legnagyobbakra illik. A filmek mindegyike kölcsönözhető a felnőtt olvasószolgálatban, a lista itt érhető el,illetve innen tölthető le.

A Bácsai Fiókkönyvtár nyári nyitva tartása


Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a Bácsai Fiókkönyvtár nyári zárva tartása a következőképpen alakul: a könyvtár július 21. (hétfő), július 24. (csütörtök), augusztus 4. (hétfő) és augusztus 7. (csütörtök) KIVÉTELÉVEL egész nyáron nyitva tart!

Ezen napokon (is) érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységét (Központi Könyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, a fiókkönyvtár-hálózat) díjmentesen vehetik igénybe olvasásra, kölcsönzésre, internetezésre. Megértésüket köszönjük!

2014. július 17., csütörtök

Újdonságok a Kisfaludy Károly Könyvtár Hang- és Médiatárának állományából


Itt a nyár, a feltöltődés és a megújulás időszaka. A Kisfaludy Károly Könyvtár Hang- és Médiatár állománya is bővült új zenei CD-kel, válogassanak közülük kedvük szerint, ismerkedjenek új előadókkal, vagy szemezgessenek kedvenceikből! A friss választékból összeállított, a teljesség igényét nélkülöző lista itt tekinthető meg, illetve innen tölthető le. A pihenés mellett, természetesen, kellemes zenehallgatást kívánunk!

2014. július 16., szerda

A Szigeti Fiókkönyvtár nyári nyitva tartása


Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a Szigeti Fiókkönyvtár nyári zárva tartása a következőképpen alakul: a könyvtár július 18. (péntek), július 23. (szerda), július 25. (péntek), augusztus 6. (szerda) és augusztus 8. (péntek) KIVÉTELÉVEL egész nyáron nyitva tart!

Ezen napokon (is) érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységét (Központi Könyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, a fiókkönyvtár-hálózat) díjmentesen vehetik igénybe olvasásra, kölcsönzésre, internetezésre. Megértésüket köszönjük!

2014. július 15., kedd

Terni városa, Olaszország - ahol a múlt is jelen idő


Bár bőven (meg)irigyelhetné az olaszországi tengerparti szépségeket Terni városa, mégsem kell szégyenkeznie szárazföldi „rút” helyzetében, lévén gyönyörű panorámáért egyáltalán nem kell a szomszédba, a tőle északnyugatra lévő Rietibe (36 km), a déli irányban fekvő Spoleto-ba (29 km), vagy éppen az északi Rómába (104 km) mennie.

Közép-Olaszországban járunk, Umbria régióban, az egyetlen olyan olasz tartományban, amely kizárólag szárazföldi (nem tengeri) határon fekszik, ugyanakkor talán az egyetlen olyan régióban, ahol mégis a víz az uralkodó elem: a hatalmas Marmore vízesés; a legendás Nera folyó (völgye), illetve a hegyek között, 375 méter magasságban elterülő Piediluco tó. A Nera folyó sík völgyében fekvő Terni városát az umberek alapították i.e. 672-ben, ám a vidék a régészeti leletek szerint már a bronzkorban lakott volt. I.e. 299-ben a települést a rómaiak elfoglalták, amely aztán az északra vezető legfontosabb út, a Via Flaminia egyik jelentős állomásaként szolgált. Római neve Interamna, azaz a „két folyó között” lett, és számos építménnyel (lakóházak, vízvezetékek, falak, amfiteátrumok, templomok, hidak) gazdagodott. Első keresztény templomát például Szent Valentinus (Saint Valentine) mártír püspök a 3. században építtette.


A Lombard hódítás (i.sz. 755) eredményeként azonban Terni elvesztette régi jelentőségét, szerepe a Spoletoi Hercegség második városává degradálódott. A települést 1174-ben I. Frigyes német-római császár seregei pusztították el, hogy aztán a következő századokban újra a Nápoly és Firenze közötti kereskedelmi út fontos állomása legyen: kikiáltotta saját alkotmányát, védőfalait megmagasították, új csatornákat építettek. Sok késő középkori olasz településhez hasonlóan azonban a várost belső viszályok sora sodorta a pusztulás felé, 1420-ban mégis a Pápai Állam jelentős része lett, például Szent Ferenc egyik kedvenc imahelyévé vált.


Terni 1580-ban lépett a komoly iparosodás útjára: a Ferriera nevű vasmű vállalat vezette be a várost a közeli vasércbánya (Monteleone di Spoleto) ásványainak ipari feldolgozásába. A 17. században azonban a járványok és az éhínség következtében újabb mélypont következett. Nagyjából két évszázadnak kellett eltelnie aztán, hogy a város végre igazán kihasználhassa az ipari forradalom és a bőséges víznyerőhely adta erőforrásokat: acélgyár, öntöde, fegyverüzem, juta- és gyapjúművek létesültek. 1927-ben (újra) Terni lett a tartomány fővárosa. Következett viszont a második világháború, ahol fontos iparágai miatt a szövetségesek egyik kedvelt célpontja vált, ennek ellenére ipari környezete tovább fejlődhetett, hogy a települést mára sok helyen „az olasz Manchester-ként” emlegessék.


Terni – régre visszanyúló történelmi fennállása következtében – nem szűkölködik a látnivalókban. A teljesség megközelítő igénye nélkül íme néhány jelentős vagy éppen érdekes nevezetesség a városból:
-         Az i.e. 32-ben épült római amfiteátrum, amely egykor tízezer fő befogadóképességgel rendelkezett.
-         A fokozottan műemléki védelem alatt álló Porta Sant’ Angelo kapu, amely az antik város négy bejárata közül az egyik volt.
-         A 17. században épült Terni Székesegyház (Duomo, Cattedrale di Santa Maria Assunta) az egyik legkorábbi keresztény épület volt a városban, mára barokk stílusjegyek vértezik. Egyik orgonáját Gian Lorenzo Bernini tervezte, harangtornya pedig a 18. században épült.
-         A templomok közül jelentős még az S. Valentino Bazilika és az S. Francesco Templom, valamint a román stílusúak közül az S. Aló (11. század), az S. Martino és az S. Salvatore.
-         A város kevés középkori műemléke közé tartozik például a Mazzancolli Palota, valamint a Palazzo Spada, amely a 16. században épült Ifjabb Antonio da Sangallo tervei alapján, ma pedig a Városháza szerepét tölti be.
-         Az 1100-as években épült Todi várát városvédelmi, háborús célokra emelték, ma azonban kikapcsolódási helyként szolgál a lakosok és a turisták számára.


Terni híres szülöttei között ott találjuk például Aurelio De Felice szobrászt, Alessandro Casagrande (zongoraművész) és Giulio Briccialdi (fuvolaművész) zeneszerzőket, valamint Francesco Angeloni történész-írót. Mind közül a két leghíresebb Tacitus római császár, illetve Saint Valentine püspök és szentté avatott mártír, azonban mindkettőjük származásához kérdések, talányok és furcsaságok sora kapcsolódik.

Az egykori római szenátor és történetíró Publius/Gaius Cornelius Tacitus-ról (i.sz. 56-117) gyakran hangoztatják, hogy Terniben született, ám erre semmilyen bizonyíték nincsen. Az állítás alapja valószínűleg az azonos nevű császár, Marcus Claudius Tacitus Augustus (i.sz. kb. 200-276) hitelesített terni-i születési helye, illetve az, hogy a császár gondoskodott arról, hogy a történetíró Tacitus munkáit széles körben másolják és terjesszék, mindez pedig azt az (elképzelhetően hamis) hitet kelti a történészekben, hogy valódi rokoni kapcsolatban álltak.


Saint Valentine (Valentinus) esete hasonlóan bonyolult félreértelmezések táptalaja: kétségtelenül Terni püspöke volt a 3. században, akit aztán mártírsága után szentté avattak, s a város védnöke/védőszentje lett. A késő antik korban azonban a Valentinus név meglehetősen gyakorivá vált, így alakját elkezdték összekeverni más, teljesen különböző szentekkel (a legfontosabb közülük a katonák védőszentje), akiknek minden bizonnyal semmi közük Ternihez.

Végezetül pedig egy magyar vonatkozás: Terni testvérvárosai (a spanyol Cartagena, a francia Saint-Ouen, a cseh Prága 8. kerülete) között ott találjuk Dunaújvárost is, ráadásul elmondhatjuk azt is, hogy a „közös múlt” valahol szó szerint összeköti őket (Dunaújváros a római korban az Intercisa nevű katonai táborral, valamint a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a római birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében). Szóval mindenképpen érdemes eltölteni egy-két napot Terniben, hogy szippanthassunk egy jót az ókori római birodalom hangulatából!

2014. július 12., szombat

Barkácsolj velünk a Gyermekkönyvtárban!


Ha szeretsz barkácsolni, itt a helyed! Készíts velünk tengeri állatos hűtőmágnest dekorgumiból és műanyag kupakból! Minden gyermeket és az őket kísérő szülőket szeretettel várjuk ingyenes foglalkozásunkra 2014. július 16-án (szerdán) 10 és 12 óra között!

Helyszín: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára (Győr, Herman Ottó u. 22.) Bővebb információ: 96/516-677

2014. július 11., péntek

A lébényi apátsági, ma plébániatemplom

A megyei könyvtár és közösségi tér kincsei



A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében akadtunk erre az 1933-ból származó képeslapra, mely a digitális könyvtárban is megtekinthető. Azt hiszem, nincs ember ma Magyarországon, aki ne ismerné a lébényi templomot legalább hallomásból, de mi, megyei lakosok mind láttuk is már, s büszkék vagyunk rá. Miért is? Mert a Szent Jakab apostol plébániatemplom az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma. 1208-ban épült román stílusban Szent Jakab apostol tiszteletére. Az épületet a történelem során többször megrongálták: 1242-ben a tatárok, 1271-ben II. Ottokár cseh király katonái dúlták fel, majd a 15. században a németek gyújtották fel. 1529-ben a törökök égették fel, ekkor beomlott a tető. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török hadak ismét felgyújtották; 1841-ben újra tűzvész pusztította. Ekkor kapták a tornyok jellegzetes barokk sisakjukat. Mai formáját a 19. század második felében nyerte el, s azóta is az ország egyik legszebb temploma. A helyreállítás után az ország első restaurált műemléke lett.

2014. július 10., csütörtök

Kreatív terasz kisiskolásoknak


Egyhetes kreatív délelőtti (9.30-12.00) alkotótábort tart kisiskolásoknak a LISZI (Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda) július 14-től július 18-ig a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér (Herman Ottó u. 22.) teraszán.

A gyerekek Kéry Anna Lilla: Flóra és a csillagfarkas című mesekönyvének szereplőit készítik el saját rajzok alapján, a hét végén pedig előadják a mese egy részét. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes. A szervezők a gyerekeknek üdítőt és tízórait biztosítanak, valamint ajándékba megkapják a könyvet is.

2014. július 9., szerda

Helytörténeti kalandozások 2.


Magyary József

Az esztergomi születésű Magyary József  kályhásmester házassága révén került Győrbe. 1883-ban  megvásárolta Dachauer Ferenc fazekas-kályhás műhelyét. Árjegyzékében, hirdetésekben  ajánlotta saját gyártmányú kályháit. Gyára 1930-as évekig állt fenn. (Forrás: S. Cserey Éva : Magyary József (azelőtt Dachauer ferenccserépkályha – edénygyárának története. In Arrabona, 2007. 45/1. Sz.))

1. Magyary József:

Forrás: Kurucz József: A  győri ipartársulat és a régi győri ipartestület története, Győr, 1911

2. Magyary József hirdetése:

Forrás: Hölgyek és urak győri ezredévinaptára 1898. évre

3. Különféle kályhatípusok Magyary József árjegyzékéből:

Forrás: Arrabona, 2007. 451. sz.

2014. július 7., hétfő

Levendula néni meséi


Készíts velünk mesés levendulás illatosítót! Minden gyermeket és az őt kísérő szülőt szeretettel várjuk ingyenes foglakozásunkon 2014. július 9-én 10 és 12 óra között! Helyszín: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára (Győr, Herman Ottó u. 22. Telefon: 96/516-677)

2014. július 4., péntek

Vakáció forró nyomon - rejtvényfüzet 2014


Végre itt a szünidő, itt az ideje a pihenésnek, szórakozásnak, kikapcsolódásnak! Gyermekkönyvtárunk Vakáció forró nyomon játék - rejtvény - szórakozás kicsiknek és nagyoknak címmel rejtvényfüzetet jelentetett meg, mely személyesen átvehető a könyvtárban vagy letölthető honlapunk (gyermek.gyorikonyvtar@gevk.hu) Tölts! menüpontja alól. A megfejtéseket 2014. augusztus 29-ig várjuk! A sikeres megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki!

2014. július 3., csütörtök

Márvány Vízesések – Marmore Falls (Cascata delle Marmore)


Lord Byron „szörnyűségesen csodálatosnak” nevezte, ahogyan az „üvöltő víz lezúdul a hirtelen magasból”, amely „gyors, mint a fény… A villámló habtömeg a mélységet rázza, ez valóban a vizek pokla”.

Közép-Olaszországban járunk, Umbria régióban, az egyetlen olyan olasz tartományban, amely nem szárazföldi vagy tengeri határon fekszik, ugyanakkor talán az egyetlen olyan régióban, ahol mégis a víz az uralkodó elem: a hatalmas Marmore vízesés; a legendás Nera folyó (völgye), illetve a hegyek között, 375 méter magasságban elterülő Piediluco tó.

A Ternitől csupán néhány kilométerre fekvő Marmore vízesés egyszerre testesíti meg a gyönyörűséget és a természet döbbenetes erejét, ahogyan 165 méteres összmagasságával (531 láb) 3 „lépésben” zuhan bele a Nera folyó vizébe. Látványa az eltelt évszázadok folyamán – számos uralkodón és előkelőségen túl – szinte megbabonázta a különböző művészeket: Jean-Baptiste-Camille Corot festett róla, Vergilius és Lord Byron versekhez kapott ihletet tőle, míg Vittorio Alfieri és Hans Christian Andersen szintén írásművekbe foglalták szépségét.


Szinte hihetetlen, de Európa legnagyobb vízesése egyben a világ legnagyobb mesterséges vízesése is, létrejötte ugyanis emberi kéz munkájának köszönhető! Elképesztő története az ókorig nyúlik vissza, amikor a Velino folyó a felvidéken keresztülfolyva vette körül Rieti városának lápos, mocsaras környékét. A lakosoknak azonban nemcsak az ingoványos vidék okozott problémákat, hanem az ebből fakadó megbetegedések (például a malária) is. Hogy megszüntessék ezt a fenyegetést, i.e. 271-ben Manlius Curius Dentatus római konzul elrendelte egy csatorna építését, amely a lápot tápláló állóvizet a marmore-i természetes sziklák felé tereli, hogy aztán a zuhogó víztömeg az alacsonyabban fekvő Nera völgyében tűnjön el.

A vízesés megszületésével azonban újabb probléma keletkezett: árvíz esetén a Velino folyó megduzzadt vízhozama Terni városa felé folyt, fenyegetvén a lakosságot. A nem várt következmények végül elmérgesedő vitává fajultak a két város között, így a római szenátus i.e. 54-ben kénytelen volt foglalkozni a kérdéssel. Ternit Aulus Pompeius, Rietit pedig Cicero képviselte, ám a tárgyalás nem vezetett eredményre, így minden maradt a régiben – hosszú évszázadokig.


A karbantartás hiánya miatt idővel a csatorna feltelt, emiatt pedig újra elkezdett láposodni a terület. A XV-XVI. században az éppen hatalmon lévő római pápák újabb csatornák építésével próbálták orvosolni a problémát, de nem sikerült véglegesen megoldani a helyzetet. Bár a csatornák működtek, a Nera vize mégis többször elárasztotta a vidéket, míg végül 1787-ben VI. Pius pápa utasítására Andrea Vici építész módosításokat hajtott végre a vízesés alatti elvezetőkön, így alakítván ki a Marmore mai kinézetét.

1896-ban az újonnan alakult terni-i acélművek elkezdte (ki)használni a víz áramlásában rejlő lehetőségeket, hogy a rá következő évektől kezdve aztán a mérnökök már villamos energiát is előállítsanak belőle, ezzel segítvén azóta is a környező települések ellátását.

Mivel a Márvány vízesés emberkéz alkotta „természeti csoda” mesterséges csatornákkal, elvezetőkkel, egy zsiliprendszer segítségével szabályozni lehet a vízhozamát, sőt, akár teljes egészében el is lehet zárni. Ott jártamkor sajnos esős idő volt, ám előre leszervezett programról lévén szó a kedvünkért „megnyitották” a vízesést: érkezésünkkor még csak szolidan folydogált, viszont 10-20 perc alatt olyan zubogó vízmennyiségűvé hízott a Marmore, hogy majd 100 méteres távolságra tőle is elért hozzánk a vízpermet, fehéren örvénylő „ködbe” vonván a vízesés felső harmadát.


Ahogyan az lenni szokott, létezik a vízeséshez kapcsolódóan egy mesebeli szerelmi történet is: a legenda szerint egy Velino nevű juhász egy pillantás alatt szerelembe esett Nerába, egy csodálatos erdei nimfába, amint a lányka a vízesés alatt fürdőzött. Ám Nera elutasította a juhász közeledését, így Velino a legmagasabb szikláról vetette bele magát a vízesésbe, hogy örökkön örökké vágyott szerelmével lehessen.

Végezetül pedig senki ne lepődjön meg, ha a gyerekeket egy vidám és mosolygós, ám kissé szemtelen manó hívogatja egy elvarázsolt túrára a vízesésnél. Ő Gnefro, Marmore törpéje, aki a vízesés területén él. Gnefrót sajnos nem sikerült lencsevégre kapnom, ám a Márvány vízesés látványa valószínűleg egy életre megbabonázott.


Szilvási Krisztián

2014. július 2., szerda

Felújítás miatt zárva a Ménfőcsanaki fiókkönyvtár


Értesítjük kedves Olvasóinkat, hogy a MÉNFŐCSANAKI Fiókkönyvtár TELJES KÖRŰ FELÚJÍTÁS miatt 2014. JÚLIUS 1-től előreláthatólag KÉT HÓNAPIG ZÁRVA tart. Megértésüket köszönjük! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy érvényes olvasójegyük felmutatásával Győrben, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármelyik részlegében (Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Szabadhegyi, Szentiváni, Szigeti, Gyárvárosi, Bácsai és Marcalvárosi Fiókkönyvtár) díjmentesen beiratkozhatnak. Szeptemberben teljesen megújult, megszépült környezetben újra várjuk! A nyitás pontos időpontjáról majd értesítjük kedves Látogatóinkat! Szép nyarat kívánunk mindenkinek!

2014. július 1., kedd

Sikeresen zárult a segédkönyvtáros képzés a megyei könyvtárban

Július 1-én 20 hallgató vehette át a sikeresen teljesített OKJ tanfolyamon szerzett bizonyítványát a Könyvtári Intézet győri képzőhelyén a megyei könyvtárban.


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér a Kisfaludy Károly Könyvtárban szervezte meg és bonyolította le a három vizsgamodulból álló, szeptembertől júniusig tartó, felső középfokú szintű segédkönyvtáros képzését. Az elméleti és gyakorlati, informatikai és hagyományos könyvtári feladatokat, munkafolyamatokat, részterületeket, valamint speciális tájékoztató tevékenységeket magába foglaló tanfolyamanyag strukturált tematikája lehetővé teszi a bizonyítványt szerzett szakemberek számára mindazon feladatok ellátását, amelyeket a könyvtári szakma jelenkori, haladó elvárásaihoz igazodó kívánalmak megkövetelnek.

A hallgatók a képzés során három részegységbe tematizált tananyagot sajátítottak el, amelyek modulonként írásbeli vizsgával zárultak. A végső megmérettetésnél egyaránt írásbeli, gyakorlati és elméleti szóbeli vizsgát kellett teljesíteniük a bizonyítványért, amelyet sikerült is eredményesen megszerezniük a szakmai képesítésre pályázóknak. A megyei könyvtár – az új akkreditációs feltételeknek eleget téve – szándékai szerint megfelelő számú jelentkező esetén a jövőben is vállalkozik a képzés megszervezésére és lebonyolítására.

A július 1-i bizonyítvány átadásról képek itt tekinthetők meg.