A radó-szigeti Kioszk

A Pallas lexikon szerint: a kioszk török eredetű szó, mellyel egy, rendszerint valamely halmon emelt, kicsiny, több oldalról nyitott pavilonszerű épületet neveznek, mely pihenésre vagy a tájkép élvezésére szolgál. Nálunk többnyire a 19. század végétől keletkeztek. Építészeti módjuk ötletszerű, festői. Nemcsak a kertek díszéül szolgáltak, hanem a városok nyilvános terein, sétahelyeken, kávézók, éttermek működtek bennük.

A Győri Közlöny 1861. február 2-i tudósítása szerint Rómer Flórist választották meg a Rába szigeti sétatér felügyelőjévé. Ekkor már több éve csinosították e területet, és bíztak abban, hogy a sétány északi oldalán megépül a kioszk, amely végül 1867 júniusában nyílt meg Vierzigmann Károly üzemeltetésével. (lásd Győri Közlöny 1867. június 9-i hirdetése)

1. Újsághír a Kioszk 1867. június 9-i megnyitásáról:

A győriek által kedvelt sétatér a nap minden szakaszában teli volt emberekkel, kik ülve, vagy járkálva élvezték a szabad levegőt. „A sétatéri élet 4 óra után kezdődik, midőn a kioszk körüli rész csak úgy hemzseg a sétálóktól. Az utakat és főutakat száz és száz gyermek foglalja el.” – írta 1889-ben a Győri Közlöny.

Az 1890-es évek végétől egyre sürgetőbbé vált egy új kioszk épület építése, 1896 márciusában a jelenlegi helyén építendő épület tervének részletes elkészítésére bízta meg a városi tanács Hets Antal mérnököt.

2. A régi Kioszk épülete az 1890-es években:

1917. november 11-én nyitotta meg Keller Gábor a közönség számára a kávéház helyiségeit, „amelyben csupa szemnek és jóízlésnek kellemes szín és forma uralkodik. A fő szempont a belső kiképzésnél, hogy ne nemzetközi kávéház benyomását keltse, hanem éppoly intim és klubszerűen otthonos legyen, mint amiképp a mai, az öreg Kioszk is, ami annyira kedvessé lett amiatt az úri közönség előtt”.

3. A Kioszk az 1920-as években:

4. A Kioszk az 1920-as években, a Rába felől:

A gazdasági világválság hatására azonban a kedvelt szórakozóhely tönkrement, 1935 márciusában kalapács alá került a kávéház berendezése, így 6 bőrdívány, 300 darab szék, 79 márványasztal, 6 facsillár, 5 billiárdasztal, 210 kertiszék, 180 vas asztal, 30 tükör.

A Győri Hírlap 1936. október 30-i tudósítása szerint bezárták a Kioszkot, „a nyári idegenforgalom központját, ahonnan angolok, németek, franciák, olaszok és belgák vetettek elismerő pillantást a romantikus püspökvárra és a békés Rábára.”

5. Győri látkép a Radó-szigettel az 1930-as évek elején:

6. Szórólap 1933-ból:

7. Szórólap 1933-ból (hátoldal):

8. 1934-es képeslap:

9. A Kioszk 1940 körül:

A megyei könyvtár 1956-1969-ig kapott otthont falai közt, a színház kamaraszínháza is működött benne - ebben az évben döntöttek a lebontásáról, majd a veszélyesnek ítélt épületet végül felrobbantották. 1973 és 1977 között a helyére a Jereván szórakozóhely épült Horváth Andor építész tervei alapján, amely cukrászda, kávéház és étterem is volt egyben. Ma már Aranyszarvas fogadóként ismert az épület, melyben étterem is működik.

10. A Kioszk az 1960-as évek közepén: