Klikkeljenek! Egyesítettük online katalógusainkat

Ezúton értesítjük minden kedves olvasónkat, hogy a központi könyvtár és fiókkönyvtárak, valamint a Kisfaludy Károly Könyvtár online katalógusait összevontuk, mostantól egyben érhetők el. A változás a katalógus elérését és használati módját nem érinti. Kérjük, hogy fokozottan figyeljenek a lelőhelyekre, melyek megmutatják, hogy a keresett dokumentum melyik szolgáltatási helyünkön (épületünkben) található.

Helytörténeti kalandozások 23.

Makrisz Agamemnon: Vízicsikó

Makrisz Agamemnon (1913-1993) görög származású magyar szobrászművész 1956 körül kapott felkérést az új győri vasúti pályaudvar épületének peron felőli oldalának díszítésére. Több tervet is készített, mindegyiken a halfarkú lovon ülő fáklyás nőalak, a folyóra utaló jelzések és a Győr felirat elemeinek különböző variációja szerepelt.

A végső változatban Győrt a három folyó városát halfarkú lovon ülő, kezében fáklyát tartó nőalakkal szimbolizálta. A szobrász elmondása szerint a kompozíció szerkesztésénél az volt a célja, hogy az elkészült mű nagy vonalakban jellemző legyen a városra. A vízicsikó mitológiai formában a vizek városát jelképezi, a hátán ülő nő kezében fáklyát tartva az utazás jelképe. Azzal, hogy a szobrot vörösrézből készítette, Győr város ipari jellegét akarta hangsúlyozni. Ha szokványos öntvényből készül, akkor legalább hatvan mázsa lett volna a súlya, ezért más megoldáshoz kellett folyamodni. Végül azért döntöttek úgy, hogy egy milliméteres vörösréz lemezből készítik, mert így a súlya csak hat mázsa lett. A szobrot a lemezből Szlávics László (1927-1991) győrszentiváni származású szobrász készítette el, aki korábban már három évig együtt dolgozott a művésszel.

Makrisz Agamemnon a formák térbeli tagolására törekedett, körbejárható szoborban gondolkodott, de a szobor helyének kiválasztása miatt csak oldalnézeti ábrázolásra volt módja.

Az Esti Hírlap 1962. július 20-án tudósított arról, hogy a Százados úti művésztelepen Makrisz Agamemnon elkészítette a győri vasútállomás díszítésére szánt sellőlovas bronz alkotását. Ezt követően 1962. augusztus 28-án nagy tömeg jelenlétében a helyére emelték a szobrot. Minderről a Kisalföld következő napi száma az első oldalon számolt be.

A szobor felhelyezése:

Az állomás peron felőli oldala:

A szobor helye nem bizonyult jó választásnak. Magasfeszültségű huzalok közelében, a perontető fölött, szinte észrevétlenül megbújt alkotás több évig maradt az eredetileg kiválasztott helyen.

A vasútállomás épületének peron felőli része 1963-ban:

A vasútállomás épületének peron felőli része 1974-ben:

Végül úgy határoztak, hogy új helyet keresnek a szobornak, melyet a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál, a strandsziget sarkán találtak meg. 1981 novemberében – Szlávics László restaurálását követően – a Vízügyi Igazgatóság, a Vízmű és Fürdő Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a GyÁÉV összefogása nyomán erre az új helyre állították fel a szobrot.

Erről Salamon Nándor a Győri Műsor 1982. januári számában így ír: „A víz fölé hajló karcsú ív végéről mintegy elrugaszkodni készül a különös lény. A mellső lábak mozdulata, a kígyózó farok lendülete fordulatot ígér, ám a vaskos nyak, függőleges tömbje a büszke fej, a kitárt karú figura merev helyzete a stabilitásérzetét erősíti. E kettősségekben rejtőzik az a feszültségtartalék, amely az egyenes és ívelt szakaszokból, valóságos és kimaradó foltok találkozásából összegeződő sziluettben jut elsődleges szerephez. Úgy véljük, megnyugtató harmóniában talált egymásra a természet, az ember formálta táj és a művész teremtette alkotás.”

A vízicsikó napjainkban:

Forrás: A fényképek a megyei könyvtár gyűjteményéből valók

Bronzszobor kerül... In.: Kisalföld, 1962. júl. 17. p. 6.

Kissné Sindulár Anna: Vízicsikó a homlokzaton. In: 1962. aug. 29. p. 1.

Pogány Ö. Gábor: Makrisz Agamemnon. Budapest, Corvina kiad. 1979. p. 110.

Salamon Nándor: Szobornézőben. In.: Győri Műsor, 1982. 1. sz. p. 20-21.

A Százados úti művésztelepen... In.: Esti Hírlap, 1962. júl. 20.

Urbach Zsuzsa: A győri pályaudvar és képzőművészeti díszítése. In.: Művészet, 2. évf. 9. sz. (1961. szept.) p. 23-25.

Végleges helyére került... In.: Kisalföld, 1981. nov. 12. p. 12.

Az utolsó fotót Csendes Richárd készítette.

Bedő Mónika

Kortárs Gyermekirodalmi Workshop

A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete valamint a Könyvtárostanárok Egyesülete szervezésében Kortárs Gyermekirodalmi Workshop lesz március 17-én, kedden a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint), amely akkreditált képzés is egyben.

A képzésre a könyvtáros kollégákon kívül óvodapedagógusok, tanítók és könyvtárostanárok jelentkezését is várják! A részvevőknek a Könyvtárostanárok Egyesülete erről kérésre, igazolást állít ki; a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A részvételi szándékot és az akkreditált képzésről szóló igazolás kérését név és munkahely megadásával szükséges jelezni a következő e-mail címen: magdicserika0@gmail.com (vagy telefonon 96/511-285) 2015. március 10-ig.

A tervezett program:

9.00-10.30 Előadó: Fodor Zsuzsa, a Kaméleon Könyvközösség ügyvezetője. Téma: Az olvasóvá nevelés, A Kaméleon Könyvközösség bemutatása, Papírszínházi bemutató

10.30-11.15 Ismerkedés a bemutatott könyvekkel

11.15-11.30 Szünet

11.30-13.00 Előadó: Kovács Zsanett, a Móra Kiadó képviselője. Téma: A Móra Kiadó bemutatkozása

13.00-13.40 szünet

13.40-14.40 Dóka Péter szerző bemutatkozása. A szerző gyermekkönyvei a Móra Kiadónál jelentek meg.

14.40-15.00 Kérdések az előadókhoz, esetleges további együttműködések elindítása.

A programot támogatja a Kaméleon Könyvközösség, a Móra Könyvkiadó és a Könyvtárostanárok Egyesülete. A helyszínen minden résztvevő ajándékcsomagot kap!

Olvasói elégedettségvizsgálat

Könyvtárunk felmérést végez a könyvtárhasználati szokásokról és olvasóink elégedettségi szintjéről. Válaszai alapján szeretnénk megtudni, könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg Önnek, hogy változó világunk változó igényeihez mennyire tudunk igazodni. Kérjük, ossza meg velünk ötleteit, elvárásait! A kérdőív kitöltése névtelen és önkéntes, s mindössze 10 percet vesz igénybe az Ön idejéből.

A Központi Könyvtárra (Herman O. u. 22.) vonatkozó kérdőív itt, a Kisfaludy Károly Könyvtárra (Baross G. u. 4.) vonatkozó kérdőív itt, a Fiókkönyvtárainkra vonatkozó kérdőív pedig itt érhető el. Köszönjük segítségét és közreműködését!

Zárva lesz a Marcalvárosi Fiókkönyvtár

Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy Marcalvárosi Fiókkönyvtárunk (Győr, Lajta u. 27/a,) Február 25-én (szerdán) ZÁRVA tart! Kérjük, hogy látogatásaikat ennek ismeretében tervezzék. Ezen a napon érvényes olvasójegyük birtokában felkereshetik többi fiókkönyvtárunkat, de felhívjuk figyelmüket, hogy a Központi Könyvtár, a Kisfaludy Könyvtár és Gyermekkönyvtár is zárva lesz!

Három napra bezár három részlegünk!

Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy a számítógépes rendszer átállása miatt február 23-ától február 25-ig a KÖZPONTI KÖNYVTÁR, A KISFALUDY KÖNYVTÁR és a GYERMEKKÖNYVTÁR ZÁRVA TART!

Erre az időre késedelmi díjat nem számolunk fel! Nyitás február 26-án (csütörtökön) a megszokott rend szerint! Sürgős esetben február 23-án (hétfőn) és február 25-én (szerdán) felkereshetik fiókkönyvtárainkat, mert ezek a megszokott rend szerint fogadják olvasóikat. Elérhetőségeiket itt olvashatják. Kérjük szíves megértésüket!

Programajánló a hétre

Keresztény spiritualitás az évszázadok tükrében

Február 26-án (csütörtökön) 17 órakor kezdődik Dr. Szabó Péter vetítéses előadása a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u., 22., földszint). A törzsvendégek már ismerősként köszönthetik az est előadóját, Dr. Szabó Pétert, aki ezúttal is olyan területre vezeti hallgatóságát, ahol bőven akad misztikum. Hogyan valósult meg a feudális évszázadok folyamán a trón és az oltár szövetsége? Hogyan nyomta rá ezekre az évszázadokra a bélyegét a hivatalos vallás és az ettől eltérő tanítások közötti ellentét? Ezekre a kérdésekre kap válaszokat, aki ellátogat a könyvtár klubhelyiségébe. A rendezvényre a belépés díjtalan.

Holle anyó a Mesekuckóban

Február 27-én (pénteken) 16.30-kor a Központi Könyvtára klubjában (Herman O. u. 22., földszint) a Holle anyó című mesét tekinthetik meg az érdeklődők. A darabot a Csörgősipka Színház előadásában láthatják. A Mesekuckó látogatása belépődíjas, a jegyek ára 300 Ft. A zsúfoltság elkerülése érdekében a jegyek elővételben, az előadás hetében vásárolhatók meg a helyszínen 14 és 18 óra között.

A Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kincsei: A Frigyes-laktanya

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében akadtunk erre az 1923-ból származó képeslapra, mely a Frigyes főherczeg laktanyában 1913 okt. 18-án, a lipcsei csata 100. évfordulója alkalmából tartott tábori miséről készült.

A Frigyes-laktanya a Monarchia-korabeli laktanyatípustervek alapján készült, 1897-ben adták át. Nevét Habsburg-Lotaringiai Frigyes főhercegről kapta, aki császári és királyi tábornagy, majd 1914-től 1917-ig az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka volt.

Két zászlóalj és egy ezredtörzs számára pótraktárral és kocsiszínnel nyolc épületből álló gyalogsági laktanya épült, melynek tulajdonosa Győr városa volt, kezelője pedig a Magyar Honvédség. A II. világháborút követően pár évig a szovjet hadsereg birtokolta az épületegyüttest, majd 1948-ban kiürítették, és a leromlott, rossz műszaki állapotú laktanyába ideiglenesen (2-3 hónapra) beköltözhetett a Vásárhelyi Pál Műszaki Népi Kollégium, a MÁVDAC teniszszakosztálya, valamint a Cardo Faipari és Kereskedelmi Rt. Ezután a horribilis (4 millió forint) felújítási költség fejében a város a Honvédelmi Minisztérium javára lemondott a tulajdonjogról.

Az 1956-os események után az épületet megint a szovjetek használták egészen a rendszerváltásig. A kivonulásuk után maradt romhalmazt az Universitas - Győr Alapítvány kapta meg 1993-ban, hogy az egyetem részeként működhessen tovább, de a rendbehozatal olyan sokba került, hogy végül lemondtak róla, és 1996-ban eladták egy osztrák cégnek, az így befolyt pénzt fordítva az egyetem fejlesztésére. Az osztrák befektető nem tudott mit kezdeni az egyre jobban amortizálódó laktanyával, amit közben műemléki védelem alá helyeztek, melynek értelmében az épületek eredeti külső megjelenését meg kell őrizni. Végül az épületegyüttes 2005-ben került a Leier-cégcsoporthoz, akik Leier City Center néven varázsolták, illetve varázsolják újjá.

tmoni

Forrás: Bana József: A Frigyes-laktanya 113 éve == kisalfold.hu, 2010.09.13

Helytörténeti kalandozások 22.

Farsangzáró: Régi győri farsangi bálok

A farsang időszaka évről évre változó időtartamú, a január 6-iki vízkereszttől a húsvét előtti 40 napig tartó nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig nyúlik. A tél lezárásaként a tavaszt várva, a mezőgazdasági munkák átmeneti szünetelését hagyományosan társas összejövetelekkel, mulatságokkal, bálokkal ünnepelték, és ez volt a párválasztás időszaka is.

A Magyar Néprajzi Lexikon szócikke szerint: „A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a ’vaschang’-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Mo.-on a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg.”

Részlet a Garabonciás győri élclap 1924. január 13-iki számából:

A báli mulatságokban minden népréteg részt vett, a társadalmi élet egyik fontos eseménye volt. Különösen az eladósorba kerülő lányok és a nősülni szándékozó fiatalemberek várták nagy lelkesedéssel ezt az időszakot. Erről a már említett Garabonciáscímű helyi lapunk 1884-es számában találunk érdekes körképet. A farsang egész ideje alatt egymást érték a bálok, melyeket többnyire különböző egyesületek, szervezetek rendeztek vendéglőkben, éttermekben.

A bálokról a tervezett időpontok, a jegyvásárlás, majd a hangulatról és jelenlévőkről a helyi sajtóban rendszeresen jelentek meg hosszabb-rövidebb írások, hírek. A következő részletek a reformkor végi győri farsangokról adnak hírt, a Hazánk lapjain az 1847 és 1848 évének január havában jelentek meg:

Az álarcos bálok a télbúcsúztató alakoskodások része, egész Európa-szerte tartották őket. Magyarországon az első írásos bizonyíték az álarcos bálok szabadossága miatti tiltásról maradt fenn Debrecenből. Természetesen Győrött is végig szerveztek a farsangi időszakban álarcosbálos mulatságokat.

A Hazánk 1847-es álarcosbáli tudósítása:

A Győri Közlöny 1874-es hirdetése (január 8., 3. szám):

Fotó az 1942-es jégbálról:

Fénykép a győri álarcosbálról Komondi Miklós gyűjteményéből:

A helyi sajtó a farsangi bálok időpontjait rendszeresen közölte. A farsangi naptári hírekből lehetett tájékozódni a bálok napjáról, szervező társaságáról és a helyszínről.

Farsangi naptárrészlet 1894-ből (Győri Közlöny, 1894. január 8., 6. szám):

Farsangi naptár 1934-ből (Győri Hírlap, 1934. 24. szám, január 31.):

A legnépszerűbb bálhelyszínek: a Lloyd, a Nádor (Palatinus) Szálló, Vigadó, de rendeztek farsangi táncmulatságot szinte minden szállodában, vendéglőben, így a Fehér Hajó Szállóban, Arany Bárány Fogadóban, de a Győrszigeti Fürdőház vendéglőjében, vagy Fleischmann Zsigmond vendéglőjében is.

A Korcsolyázó Egylet például a Jégpályára hirdette meg bálját 1895. február 10-ére. Az alábbi kép már az 1942-es farsangi jégkorcsolyázó bálról készült:

A bálok bevételeit általában jótékony célra fordították. Sokszor tartottak belépőjegyek bevételeinek kiegészítéséül tárgyak kisorsolását, tombolát. A báli szezonra készülődés már farsang előtt megkezdődött, és anyagilag nem kis terhet jelentett. A bálozási szertartás része volt a meghívó, a táncrend, az ünnepélyes ill. alkalomhoz illő megjelenés.

1889-ben anyagilag nem voltak túl fényesek a farsangi bevételek, mint láthatjuk a Győri Közlöny 1889. márc. 7-én megjelent, 33. számában:

1924-ben az alábbi statisztikai adatok jelentek meg a farsangi bálok számáról, adóbevételéről, hasznáról:

1895-ben 30, 1896-ban 27, 1897-ben újra 30 bált tartottak Győrött a farsangi szezonban a Győri Közlöny hírei, farsangi naptárjai szerint. A bálok sikerét az is jelezte, hogy a nyitó táncot hány pár táncolta.

Ez a híradás a jogászbálról a Győri Híradó az 1885-ös év 2. számában jelent meg, melyben 40 pár táncolt:

A belépődíjas bálokra általában meghívóval lehetett eljönni:

A táncrend szinte egy kisebb műtárgyszerű könyvecske volt, amelybe a résztvevő hölgy, úr az adott tánchoz odaígért táncosa nevét jegyezte fel. Használata a 19. század elején jelent meg hazánkban. A különböző bálok szervezői egyedi, csak arra az alkalomra készített táncrendjei ötletességükkel is kitűntek: változatos alakúak, anyagúak (velúr, papír, selyem, stb.) lehettek. 

A szünet előtti és utáni táncok (általában 7-8 típusú előtte és utána) sorrendjét a főszervező határozta meg, természetesen a kordivatot követve (Komondi Miklós gyűjteményéből).

A farsangi időszak alatt sokféle bált tartottak. Szerveződhettek korosztályok számára is (pl. iskolai bál), valamint a különféle egyesületek, sportegyletek is megrendezték vidám mulatságukat (Komondi Miklós gyűjteménye, Dobos foto, 1936. febr. 22. DAC Bál).

A táncos összejövetelek lehettek foglalkozások szerintiek, mint például jogászbál, nyomdászbál, tűzoltóbál, cselédbál, stb.

Egy 1936-os farsangi báli fénykép Komondi Miklós gyűjteményéből:

1938-as farsangi báli fénykép Komondi Miklós gyűjteményéből:

A bálokon a táncos mulatságot rövidebb-hosszabb kulturális programok (ének, zene, színműrészlet) előzte meg (Meghívó Komondi Miklós gyűjteményéből).

1936-os farsangi báli fénykép Komondi Miklós gyűjteményéből:

A báli szezon végét a húshagyó kedd és a hamvazószerda jelentette. Ezek a búcsúszavak az 1885-ös és az 1923-as győri Garabonciásban jelentek meg:

Néhány bálbúcsúztató rigmus:

1903-as levelezőlap Komondi Miklós gyűjteményéből:

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom: Tánczrendek. Bp.: Tandem Grafikai Stúdió, 2006. 159 p. (Anno)

Programajánló a hétre 2

Belvárosi Betyárok a könyvtárban

Február 20-án (pénteken) 10 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) a Belvárosi Betyárok azaz Váray László és Kovács Gábor ad koncertet gyermekeknek. Váray Lászlót és Kovács Gábort a felnőttek már ismerhetik a Colombre nevű együttesből. De ez a program most a gyerekeknek szól! Laci és Gábor húzza a talpalávalót, varázsol el és hív mindenkit közös éneklésre!

Egy szelíd gyógymód

Február 20-án (pénteken) 17 órakor a Marcalvárosi Fiókkönyvtárban (Győr, Lajta u. 27/a) ismeretterjesztő előadást hallhatnak egy talán kevésbé ismert gyógyító eljárásról, az öngyógyító Bowen-terápiáról. A Bowen-terápia egy fájdalommentes manuális terápia, melyet kortól és állapottól függetlenül lehet alkalmazni. Az előadó Vincze Péter masszőr, csontkovács. A rendezvényre a belépés díjtalan!

Hiperaktív és figyelemzavaros gyermekek

Február 20-án (pénteken) 18 órakor a Központi Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Écsiné Dobai Ágnes és Écsi Júlia tartanak érdekfeszítő pedagógiai előadást. Amikor az ember gyerekéről csőstől jön a panaszáradat – és a gyermek még csak óvodás –, akkor a szülő hosszas tépelődés után elkezd valamiféle megoldást keresni a bajra. Écsiné Dobai Ágnes és Écsi Júlia egy alternatív lehetőségről, az Alapozó terápiáról beszélnek ezen az estén. Ezt a programot szívből ajánljuk szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, mert ezzel a módszerrel teljesen más szemszögből látják a gyermekek viselkedését. A rendezvényre a belépés díjmentes.