Helytörténeti kalandozások 95.

Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész

Egy előző cikkben a győri I. számú Polgári Fiúiskola építésének körülményeiről írtam, amely az 1868. évi XXXVIII. Törvénycikk alapján Győr Város Tanácsa kezdeményezésére 1903-ban községi jelleggel jött létre. Felállításának szükségességéről elsőként a Győr Szabad Királyi Város 1900. szeptember 24-én tartott közgyűlésének 251/1900. számú jegyzőkönyvében olvashatunk.

Az iskola ideiglenesen, az 1903/1904. tanévben 134 tanulóval a régi városháza épületében (a mai Rákóczi utca) kapott helyet. Felszerelésül az iparostanonc iskola bútorzatához jutott hozzá, melyet egy kevés új taneszközzel egészítettek ki. Az iskola hamar népszerű lett, egyre több tanuló kívánt ebben az oktatási intézményben továbbtanulni, diákjai közül sokan vidékről jártak be. Az 1905/1906. tanévre már kiépült a 4 évfolyamos oktatás, a 7 osztályba összesen 234 tanuló járt. Az iskola ekkor még két helyen működött: a régi városháza épületében, valamint a Rákóczi utca 37. szám alatti bérelt helységben.

Az 1905-ös év IV. osztályának végzett növendékei (Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve, 1903-1978.):

Az iskola fenntartását 1907-ben átvette az állam, ettől kezdve Állami Polgári Fiúiskola néven működött tovább. Miután a városi közgyűlés elfogadta egy új épület felépítését, az 1904. szeptember 22-i közgyűlésen megbízták Weil Rezső és Szilárd Lajos budapesti vállalkozókat a Kereskedelmi és Iparkamara melletti üres telken felállítandó iskola megépítésével. Az új iskolát 1908. március 10-én vették használatba.

Az 1909/1910-es tanévben a létszám már 323-ra duzzadt. Két év elteltével az akkori iskolaépület már szűknek bizonyult, így szükségessé vált annak bővítése.

Az iskola gondnoksága az 1910-es tanévben lépéseket tett, hogy az iskola melletti 430 691m2 területet (a mai Árpád út és Munkácsy út sarkán) a polgári fiúiskola kibővítésére ingyen kapja meg. Miután az iskola gondnoksága az 1910. december 9-én megtartott városi közgyűlés válaszát nem tartotta kielégítőnek, a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez fordult. A miniszter a válaszát az 1911. március 27-én kelt 38302 számú leiratban közölte:

A győri m. kir. Állami Polgári Fiúiskola értesítője az 1910-11. iskolai évről:

És a válasz sem késlekedett sokáig:

A győri m. kir. Állami Polgári Fiúiskola értesítője az 1910-11. iskolai évről:

Az iskola 7 osztályába az 1913/1914-es tanévben 348 tanuló járt, a tanári testület létszáma 11 fő volt. Az iskola igazgatója, Nánai András 41 éves korában, 1913. december 27-én elhunyt.

Győri Hírlap, 1913. december 30.:

Az igazgatóhelyettesi teendőket 1913. december 16-tól a tanév végéig Mosonyi Béla tanár látta el.

Győri Hírlap 1914. március 1.:

A megüresedett igazgatói székre kiírt pályázatok közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. március 21-én Metzingh Lajosét fogadta el (ő addig a körmendi áll. polgáriskola igazgatója volt, ezért székét csak a következő tanév elején foglalta el).

Győri Hírlap, 1914. március 31.:

Metzingh Lajos nyugdíjba vonulásáig, 1933-ig vezette az intézményt.

A győri m. kir. Állami I. számú Polgári Fiúiskola XXXI. évi értesítője az 1933-1934. iskolai évről.:

1914-ben kitört az első világháború, mely komoly nehézségeket okozott az intézmény életében is. 1914. július 31-én az iskolát lefoglalták, és szeptember elsejéig katonákat szállásoltak el a termekben. Helyükre szeptember 10-ig bosnyákok kerültek. Miután a katonák elvonultak, elkezdődött az iskolai munka, készült az új tárgy- és órabeosztás. Még tartott a nagytakarítás, amikor tartalék kórházi célokra ismét lefoglalták az épületet. Megmaradt a természetrajzi szertár, ahová az intézet minden ingóságát összezsúfolták, és az igazgatói és szolgalakás. Legfontosabb feladat az volt, hogy az iskolai oktatásnak helyeket keressenek. Szeptember végére a győri róm. kath. autonóm hitközség, belvárosi elemi iskolájában kaptak 3 termet, habár csak délután tudtak tanítani, ennek ellenére az oktatás szeptember 30-án megindult. Október 10-én a háború miatt lefoglalták a még szabadon maradt iskolaépületeket is, csak a bencés gimnázium és az állami főreáliskola maradt szabadon. Úgy tűnt, hogy ebben a tanévben már nem is tudnak tanítani.

Az október 20-ra a városi iskolaigazgatók számára Wennes Jenő udvari tanácsos által összehívott értekezlet következménye az lett, hogy a két iskolaépületet – a bencés rend gimnáziumát és az állami főreáliskola épületét – végleg mentesítették a katonai célok alól. Ez azért volt fontos, mert a két intézmény annyi tanteremmel rendelkezett, hogy az összes középfokú iskola osztályai helyet kaphattak benne, így el tudták kezdeni, és sikeresen be is tudták fejezni a tanévet.

A háború alatt az iskola épülete 6 évig katonai korház, majd további hat évig kaszárnya, ill. menekültek szükséglakása volt. Ezen idő alatt az oktatás 5 éven át a bencés gimnáziumban, további két évig pedig az állami főreáliskolában zajlott. A tanulói létszám 1920-1921-re már 431 főre emelkedett, ekkora létszám elhelyezése már gondot jelentett az iskola épületében, az épületbővítésre pedig nem volt lehetőség. Ekkor született meg egy második polgári fiúiskola létesítésének a gondolata. (Az 1921/22. tanévben az iskolából kivált három – egyes források szerint négy – osztállyal megnyílt a II. számú Állami Polgári Fiúiskola, amely ideiglenes elhelyezéssel az iparostanonc iskolában kapott helyet.)

Az 1921-ben a tantestületről készült fotón balról a második Szabó Alajos festőművész-tanár, aki 1903-1906-ig a Győri Állami Polgári Fiúiskola diákja volt, majd később mindkét iskolában tanított.

Almási Tibor: Szabó Alajos: 1892-1975: mindenki „Bizi bácsija” (A hivatás bűvöletében):

Miután az I. számú iskola épületét részben kiürítették, hét év távollét után megkezdődhetett a felújítás és visszaköltözés. Az épületben lakó családokat is lassan-lassan kiköltöztették.

Az iskolai jegyzőkönyvek szerint az 1921-25 közötti évek a lassú, de biztos konszolidáció időszaka volt, a tanulói létszám 1925-re 335 fő lett, ezzel újra szűknek bizonyult az iskola épülete.

1928-ban ünnepelte az iskola fennállásának 25. évfordulóját, melyről Metzingh Lajos igazgató az 1927/28. évkönyvben emlékezett meg.

1933-ban nyugdíjba vonult Metzingh Lajos, és Lébényi Lőrincet nevezték ki a megüresedett igazgatói székbe, aki 1937-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. január 17.:

1937 és 1949 között Most Gyula volt az igazgató.

Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve 1903-1978.:

A néhány békés év után 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. Az iskola épületét 1942. szeptember 23-án kórház céljára ismét lefoglalták, és a tanítás a II. sz. Polgári Fiúiskolában folyt egészen a háború végéig. A Győr városát ért angolszász bombatámadások az iskola épületét sem kímélték, találatot kapott az igazgatói lakás udvari szárnya, melynek halálos áldozata is volt. A helyreállítási munkálatok 1950-ig tartottak.

1945-ben megjelent a 8 osztályos általános iskoláról rendelkező 6650/1945. ME sz. rendelet, melynek értelmében a népiskola 1-8. osztálya, a polgári iskola 1-4. osztálya és a gimnázium 1-4. osztálya megszűnt, és helyette bevezették a 8 osztályos általános iskolát. A polgári iskolai osztályok fokozatosan megszűntek, az általános iskolai osztályok pedig folyamatosan épültek ki. Ez a folyamat 1949-ig tartott.

Az 1945/46-os tanévben még nem volt alsó tagozat, egy általános iskolai 5. osztály indult 54 tanulóval, a többi polgári volt. A következő évben sem volt alsó tagozat, de az 5-6. osztály általános iskolai lett. 1947/48-ban lépett be az alsó tagozat osztott jelleggel, 1-2. és 3-4. osztályos összevonással, a felsőben 7-ig kiépült az általános iskola, a 8. osztály még polgári volt. Ebben az évben a felsoroltakon kívül még a dolgozók iskolája működött, és mellette a polgári iskola 2-4. osztályában megközelítőleg 100-an vizsgáztak. 1948/49-ben aztán végre kiépült az általános iskola valamennyi osztálya.

Most Gyulát 1949-ben Cseh Béla váltotta az igazgatói székben, majd 1950-1951 között Janák József, 1951-1954 között Horváth Ottóné volt az intézmény vezetője.

A napközis munka egy csoporttal 1953-ban vette kezdetét. A konyhát és az étkezdét hely hiányában az épület alagsorában alakították ki. Ez nem bizonyult jó megoldásnak, így a következő évben a napközit a bejárat melletti földszinti tanteremben helyezték el. Társadalmi munkában és az üzemek összefogásával az udvari részben napközis konyha és terem épült, amelyet 1958-ban adtak át (később gyakorlati foglalkozási terem lett). Az iskolai létszám növekedésével párhuzamos osztályokat is indítottak. Az emelkedő tanuló létszám miatt – amely már meghaladta az 500 főt – újra előtérbe került az iskolabővítés lehetősége. Az Árpád út és a Munkácsy út közötti teleksarok beépítése, illetve még az emeletráépítés került szóba. A teleksarok beépítésére a városfejlesztési tervek miatt nem kerülhetett sor, az emelet ráépítését pedig statikai problémák nem tették lehetővé. 1958-ban bevezették a gyakorlati foglalkozás oktatását.

Műhelyterem céljára a tornaterem fiúöltözője (ez a felújításkor lebontásra került), a szűk padlásfeljárat, valamint egyes osztálytermek szolgáltak. Végül a gyakorlati foglalkozás kiépülésével az udvari napközis termet alakították át e célra.

1959-ben a Művelődésügyi Minisztérium 7210/59. sz. engedélyével az iskola felvette Radnóti Miklós, a mártírhalált halt költő nevét.

1964-ben – kezdetben kísérleti jelleggel – bevezették az angol nyelv oktatását 3. osztálytól 8. osztályig. 1965-ben kísérleti jelleggel, az országban harmadikként vezették be az egyik első osztályban az egész napos rendszerű oktatást. Sikerét elősegítette, hogy addigra a napközi otthon végleges elhelyezést kapott. A megürült igazgatói lakásban kialakították a két ebédlőtermet, és épült egy melegítőkonyha is. Az első sikeres év után az egész napos rendszer felmenő jelleggel kiépült a 4. osztályig.

Újra akadályként jelentkezett a már annyiszor gondot jelentő terem- és helyhiány. Megoldásként csak az emeletráépítés jöhetett szóba, bár a statikai vizsgálatokról szóló jelentés, amit 1969-ben végeztek el, nagyon lesújtó volt. Részlet a jelentésből:

Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve 1903-1978.:

A városi tanács vb. művelődésügyi osztálya a felújítás és emeletráépítés terveit elkészítette. Az építkezés költsége 6,5 millió forint volt. Az építkezés megkezdése viszont különböző okok miatt késett. Végül 1972 őszén végleges döntés született, és megkezdődhettek a munkálatok. A téli szünetben kiürítették az egész épületet, a bútorzat egy részét a pinnyédi kultúrházban, a ménfőcsanaki kastély termeiben és a zsinagógában tárolták. Az alsó tagozat a Bisinger óvodában, az 5-6. osztály a Kossuth iskolában, a 7-8. osztály pedig az Engels iskola két épületében nyert elhelyezést. A tanítás délután zajlott, este 7-ig vagy fél 8-ig. Tornatermi használatot a Kossuth-, a Bartók-, és a Németh László iskola biztosított.

Az iskolavezetés állandó helye a Bisinger óvodában volt, ott tartották meg a szülői értekezleteket, a fogadóórákat és a megbeszéléseket is.

Az elkészült épület: Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve 1903-1978.:

1974. szeptember elsejére elkészült a felújított épület, amely 11 millió forintba került. Megkezdődtek a visszaköltözések, a régi bútorok mellé megérkeztek az újak is. A felújított épületben 15 tantermet rendeztek be, melyből kettő előadó (fizika és kémia), két gyakorlati foglalkozási terem, két napközis ebédlő, három szertár, egy-egy tornaterem, tanári szoba, gondnoki és igazgatói iroda lett. Bevezették a központi fűtést, mely lehetővé tette a vaskályhák szanálását.

Az iskola 1978-ban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból került sor a Radnóti-fal kialakítására és a Radnóti dombormű leleplezésére. Szabó Alajos festőművész Martinász című festményét kapta az iskola ajándékba a művész-tanár özvegyétől.

2003-ban ünnepelte az iskola a 100 éves évfordulóját. Mindkét alkalomból emlékkötetet jelentettek meg.

Az iskola elnevezései:

1903-1907: I. sz. Polgári Fiúiskola

1907-1948: I. sz. Állami Polgári Fiúiskola

1948-1949: Belvárosi Állami Általános Fiúiskola

1949-1959: Nagy Jenő utcai Állami Általános Fiúiskola

1959-1981: Radnóti Miklós Általános Iskola

1981-1991: 2. sz. Általános Iskolai Körzet

1991-től: Radnóti Miklós Általános Iskola

Bedő Mónika

Források:

A győri m. kir. Állami Polgári Fiúiskola értesítője az 1910-11. iskolai évről. Győr, 1911.

A győri m. kir. Állami I. számu Polgári Fiúiskola XXXI. évi értesítője az 1933-1934. iskolai évről. Győr, 1934.

Almási Tibor: Szabó Alajos : 1892-1975 : mindenki "Bizi bácsija" In.: A hivatás bűvöletében.

Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve 1903-1978. Győr, 1978.

Radnóti Miklós Általános Iskola centenáriumi évkönyv 1903-2003. Győr, 2003.

A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján készült.