Helytörténeti kalandozások 97.

Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

A Győr régi patikáiról szóló cikksorozat előző részében az egykor Újvárosban, a Kossuth u. 20. szám alatt működő, 250 éves Arany Sas gyógyszertár történetét ismerhették meg. Alig pár száz méterre, de már Győrsziget község területén, 1827-től volt egy másik, jó hírű gyógyszertár is, amelyet „Isten szeméhez” címezték.

A mai Híd utca 15-ös háza védett építészeti emlék, melyet a 19. század végén eredetileg is gyógyszertárnak és gyógyszerészlakásnak építettek. Kis megszakítás után ma újra patika működik benne. További érdekessége, hogy a már megszűnt Kossuth utcai Arany Sas patinás berendezése is otthonra lelt benne. Az 1990-es évek végén újra magántulajdonba került a Híd utcai gyógyszertár is, új élete kezdetén az Aranysas nevet kapta.

Győrsziget 1905. január 1-jéig önálló község volt, annak ellenére, hogy csak az 50 méter széles Rábca folyó választotta el Győr törvényhatósági jogú várostól. A 19. században Győr lakosságához mérten gyógyszertáraknak bővében volt, de a belváros közelsége a szigeti patika forgalmát is növelte. Az 1827-ben alapított személyi jogú gyógyszertárat 1854-ben a tulajdonosnő, özvegy Neupauer Jánosné hirdette eladásra – „házzal együtt, vagy a nélkül”.

Budapesti hírlap, 1854. április 16.:

Az 1860-as években a sziléziai származású Tropper József lett a gyógyszertár tulajdonosa és vezetője. Rendszeres hirdetései tanúskodnak arról, hogy a gyógyszerek mellett a legújabb kozmetikumok és szépítőszerek forgalmazása is a haszon fontos részét képezhette. (1860-ban a szigetivel együtt öt gyógyszerész tiltakozott a következő győri patika engedélyezése ellen, miszerint így is nehezen tudnak megélni.)

Győri Közlöny, 1863. október 11.:

Tropper József az igényeket felismerve Győrszigetben szódagyárat is beindított, a „szénsavas gázvizet” Győr patikáiban árulták.

Győri Közlöny, 1867. május 19.:

Hirdetéseit a győri németajkú lakosoknak kedvezve – saját anyanyelvén – németül is közzé tette.

Győri Közlöny, 1867. május 30.:

Tropper József patikus győrszigeti pályafutásának 1875 nyarán egy országos hírű botrány vetett véget. Egy békéscsabai magyar nyelvű levelet azzal utasított el, hogy ő csak kultúrnyelven, azaz németül hajlandó társalogni. Ez a válaszlevél bekerült a helyi és az országos lapokba is. Hatalmas felháborodást váltott ki a győriek körében. Több napon át ezres tömeg gyűlt a házához, ablakait bezúzták, gúnydalokat énekeltek neki, megfenyegették. Az ostromállapotnak a rendőrség is nehezen tudott véget vetni.

Szabad Polgár, 1875. július 25.:

Szabad Polgár, 1875. július 25.:

Tropper József még júliusban elhagyta a várost, és bérbe adta gyógyszertárát, melyet Kokas Mihály vett át ideiglenesen.

Győri közlöny, 1875. július 29.:

Szabad Polgár, 1875. július 29.:

Az 1876-os győri címtárban már Kokas Károly szerepelt, de ő hiába várta az engedély megerősítését, 1876. január 1-jétől új tulajdonosa lett az Isten szeme gyógyszertárnak, Mehlschmidt József személyében.

Győri Közlöny, 1876. január 1.:

Mehlschmidt József nevéhez fűződik az Isten szeme új épületének építtetése is. 1894. szeptember 5-én adta be építési kérelmét Győrsziget nagyközséghez, végül két telken, a mai Híd utca 15. sz. alatt épült fel a jelenleg is álló eklektikus stílusú ház.

A szépítő és csodaszerek árusítása továbbra is a főprofilhoz tartozott, melyek között saját készítésűek is voltak.

Győri Közlöny, 1890. május 4.:

Győri Közlöny, 1881. május 29.:

Szőgyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára 1898-as évre. Győr, 1897.:

Mehlschmidt József 1910-ben fiára, Mehlschmidt Ferencre ruházta át az üzletét, aki 1926-ig vezette azt.

Belügyi Közlöny, 1910. január 22.:

A köztiszteletben álló Mehlschmidt József 1929. március 2-én, 80 éves korában hunyt el Győrött.

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre.:

Az 1930-as években Markovics Pál tulajdonában volt a patika.

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre.:

1951-ben államosították a patikát, majd a gyógyszerellátás átszervezésekor Győrszabadhegyre költöztették. Az Isten szeme berendezése sajnos nem maradt meg, a visszaemlékezések szerint egy darabja a Soproni Patikamúzeumba került.

Az 1960-as években az épület pártházként funkcionált, a földszintjén fogadószoba, tanácsterem, az emeleten szolgálati lakások kaptak helyet. 1988-ban az MSZMP terveket készíttetett a ház felújítására.

A kép forrása: Régi Győr:

A rendszerváltás után újra gyógyszertár működött a földszintjén, az emeleti részt a rendőrség használta:

A kép forrása: Régi Győr:

A gyógyszertárak privatizációja során, az 1990-es évek végén került Eördöghné dr. Oláh Éva gyógyszerész tulajdonába. Ő adta gyógyszertárának az Aranysas nevet. Itt helyezték el a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal felügyelete alatt álló, az egykori Kossuth utcai Arany Sas gyógyszertár bútorzatát és tégelyeit.

A tulajdonosnak köszönhetően ma is megcsodálhatják a betérők a 19. században készített diófaszekrényeket, valamint az értékes porcelán- és üvegedényeket.

Az egykori Arany Sas patika berendezése:

A már 1949-ben védetté nyilvánított egykori berendezés napjainkban is szinte ugyanolyan, mint a 19. század közepén volt.

Az Altwien patikaedények kiemelkedő szépségűek, Bécsben készültek a 19. század közepén.

Az egykori Kossuth utcai Arany Sas portálajtajának eredeti homokfúvott, alakos mintázatú üvegei ma az eladói tér és a laboratórium közti ajtóban láthatók. (A belső üvegfal hiányzó csiszolt üvegtábláit a tulajdonos hozzá illőkkel kipótoltatta.)

A jelenlegi Aranysas gyógyszertár mai megjelenésével Győr két régi híres patikájának emlékét is őrzi, és a betérő vásárlók a bútorok közt nap mint nap megérezhetik a múlt üzenetét.

Köszönöm Eördögné dr. Oláh Évának, az Aranysas gyógyszertár tulajdonosának a segítséget!

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre.Győr. Szerk. Kerekes Sámuel, Enyedy Barnabás. Bp. 1930.

Józsa Alajos. Győr-Moson vármegye gyógyszerészetének kialakulása és fejlődése az 1600-as évektől 1950-ig. Gyógyszerész-doktori értekezés. Budapest, 1987.

Szarvasházi Judit: Üzenet a múltból. Budepest, Gudenus, 2005

Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján. Köszönet a képekért Régi Győr Facebook-oldalának. A jelöletlen fotók a szerző felvételei.