Helytörténeti kalandozások 99.

A Rábaszabályozó Társulat székházának építése

Az 1800-as években a Rába, a Répce, az Ikva folyók és a Fertő-tó magas vízállásuk idején pusztító árvizeket okoztak. A négy megyén átvonuló folyók és ártereik a nagy távolság miatt nehezítették az összehangolt védekezést. Ezért vált szükségessé egy koordináló társulat létrehozása.

A Rábaszabályozó Társulat 1873. november 15-én Győrött alakult meg azzal a céllal, hogy egyrészt mentesítse a Rába környékét a Rába, a Répce, a Marcal, a Lajta folyók és a Duna árvizeitől, másrészt hogy ezekről a területekről elvezesse a belvizeket. Elnöke Batthyány Géza, igazgatója Krisztinkovitch Ede lett. 1880. december 12-től Szentmártoni Radó Kálmán kormánybiztos, Vas megye főispánja került a társulat élére. (Róla nevezték el a győri Radó sétányt.)

1883-ban minden korábbinál nagyobb árvíz pusztított, amely során 19 község, valamint Győrsziget és Újváros is víz alá került. Ezek után már nem lehetett tovább halogatni a szabályozást. Az 1885:15. tc. (I. Rába-törvény) meghatározta a Rába és mellékfolyóinak szabályozását, a győri körtöltés, a Marcal-torkolat és a Hanság csatorna megépítését. A szabályozási munka befejezése után a Rábaszabályozó Társulat visszanyerte önállóságát, és 1896. május 17-én a Földművelésügyi Minisztérium a kormánybiztost felmentette hivatalából, ezzel együtt május 26-án a véleményező bizottság is befejezte munkáját.

1899-ben dr. Borsody Géza igazgató programjának első pontja egy társulati székház felépítése volt, hiszen addig a hivatal irodái bérlakásban kaptak helyet. Májusban a Rábaszabályozó Társulat tavaszi közgyűlésén egy szép és praktikus beosztású palota építésének az ügyét terjesztették elő.

Győri Hírlap, 1899. május 11.:

A városi pénzügyi választmány hamarosan napirendre is tűzte az épület építésének az ügyét.

Győri Hírlap, 1899. június 8.:

Ugyanakkor a Csornai Hírlap korabeli száma arról tudósított, hogy a Rábaszabályozó Társulat utolsó ülésén szóba került a társulati székhely áthelyezése Csornára, és a székház is ott épülne fel. A helyreigazításról – miszerint nem a székhely áthelyezéséről, hanem a székház megépítéséről döntött a közgyűlés – a Győri Hírlap 1899. június 8-i számában olvashatunk.

Győri Hírlap, 1899. június 8.:

Győri Hírlap, 1899. június 16.:

Még ugyanabban a hónapban a városi pénzügyi választmány ülésén a Rábaszabályozási-palota telekkérdését tárgyalták.

Győri Hírlap, 1899. június 18.:

Győr város törvényhatósági bizottsága is napirendre tűzte a kérdést. Július elején rendkívüli közgyűlésen tárgyalták – több fontos középülettel együtt – a székház telekengedélyezési ügyét.

Győri Hírlap, 1899. június 20.:

Győri Hírlap, 1899. június 21.:

A telekvételről június 21-én ülésezett a városi pénzügyi választmány. Az ülésen kérvényezték, hogy a királyi táblabíróság mögötti, 221 négyszögölnyi telket méltányos áron adja el a város a Rábaszabályozó Társulatnak, négyszögölenként 10 forintért.

Dunántúli Hírlap, 1899. június 25.:

Dunántúli Hírlap, 1899. június 29.:

A Rábaszabályozó Társulat választmánya ülésén elfogadták a Győr város által felkínált telket négyszögölenként 10 forintért.

A város július 6-án tartott közgyűlésén tárgyalta a Rábaszabályozó Társulat telekvásárlásának ügyét. A gyér érdeklődés mellett megtartott gyűlésen heves vita zajlott a szerződés megkötése körül, melyről a Győri Hírlap következő napi számában így tudósított.

Győri Hírlap, 1899. július 7.:

Végül a közgyűlés 3 szavazat kivételével megszavazta a telekvásárlást, 10 forint/négyszögölért. Az ügy fontosságát az is bizonyítja, hogy mindkét korabeli napilap tudósított az ülésről.

Dunántúli Hírlap, 1899. július 9.:

1899. augusztus 4-én Cziráky Béla gróf, a Rábaszabályozó Társulat elnöke Győrbe érkezett, és a székház építési terveiről tanácskozott, melyet azonnal építeni kezdenek, mihelyt a társulati költségvetést jóváhagyja a miniszter.

Győri Hírlap, 1899. augusztus 5.:

Ugyanezen lap hasábjain egy hónappal később arról olvashatunk, hogy noha döntés született a királyi tábla melletti telek eladásáról, a közgyűlési határozatot megfellebbezték. A belügyminiszter ezt a fellebbezést elutasította, és a közgyűlés határozatát jóváhagyta.

Győri Hírlap, 1899. szeptember 7.:

A Rábaszabályozó Társulat választmánya októberi ülésén döntött arról, hogy az építéssel Schlichter Lajos győri építészt bízza meg…

Győri Hírlap, 1899. október 3.:

…melyet még abban a hónapban meg is kezdtek.

Győri Hírlap, 1899. október 13.:

A városi jogügyi bizottság tárgyalta Boros Vilmos vállalkozó kérvényét, aki egy évvel ezelőtt a várostól 5 évre, évi 60 forint bérleti díjért bérbe vette a királyi tábla tűzfalának bérleti jogát. A szerződés szerint, az épület melletti telek beépítése esetén a vállalkozónak nem lehetett kártérítési igénye. Miután az említett telken a Rábaszabályozó Társulat székházának építését megkezdték, így a hirdetéseket eltakarták a felhúzott falak. Ezért a vállalkozó kártérítési keresetet nyújtott be a város felé.

Győri Hírlap, 1900. január 10.:

Győri Hírlap, 1900. január 13.:

Az építkezés újraindulásáról a korabeli sajtó is tudósított.

Győri Hírlap, 1900. március 17.:

Győr szab. kir. város és vármegye, Bp. 1926:

Végül 1900. szeptember 19-én csendben, minden feltűnés nélkül megnyílt a Rábaszabályozó Társulat díszes, kényelmes palotája. A hivatali helyiségeket már elfoglalták, de az emeleten lévő lakások ekkor még üresek voltak.

Az első emeleten kapott helyet az igazgatói szoba, a fogadószoba, a főmérnök irodája, mellette két helyiségben egy-egy szakaszmérnök, és egy tágas világos helyiség a műszaki iroda számára. Az igazgató dolgozószobája mellett volt az irodatiszté, amellett egy iroda és az irattár. A helyiségek magasak, világosak voltak.

Az épület évi jövedelme 11.000 korona, az építészeti költség 196.000 korona volt, 14.000 korona maradt egyéb kiadásokra és új bútorok vásárlására. Miután a berendezésre szánt összeg nem bizonyult soknak, így csak az elnöki helyiséget és a tanácstermet tudták berendezni új bútorokkal. Az átköltözés alkalmával bevezették a telefont is.

A társulati székház építése volt Borsody Géza igazgató programjának első pontja. Az építési kölcsön törlesztése után a társulat vagyona 200.000 koronával gyarapodott, amelyhez a társulat csak a bérlethelyiségekért fizetett bérleti díjjal járult hozzá.

Győri Hírlap, 1900. szeptember 20.:

Bedő Mónika

A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságok és a képeslapgyűjtemény felhasználásával készült.